Testünk és tudatunk állapotát két dolog határozza meg nagymértékben: gerincünk állapota és légzésünk minősége. Korábban tárgyaltuk a gerinc állapotának fontosságát, jelen fejezetben a légzést tárgyaljuk. Ászana (testhelyzetek) és pránajáma (légzéstechnika) a jóga két fontos lépcsőfoka. A légzésünk minősége meghatározza tudatállapotunk, tudatfolyamunk, tudatunk tartalmainak minőségét. Ha a légzés felszínes, zavart, izgatott, akkor a tudatunk is ennek megfelelően viselkedik, ha légzésünket rendezzük, és tudatosan végezzük, akkor ennek megfelelően tudatunkban is beállnak a megfelelő változások. A nyugodt, mély légzés, a stresszmentes, kiegyensúlyozott, hosszú, derűs élet titka. Az állatvilágban is azok az állatok élnek a tovább, amelyek a lassabban lélegeznek.
A lélegzet a legtöbb nyelven tükrözi a légzés és a lélek mély rezdüléseinek kapcsolatát. A magyar nyelvben sokáig a lélekzet kifejezés volt használatos. A lélekzet áramlása intim kapcsolatban áll a mentális élet legalapvetőbb rétegeivel, és így életünk minőségével is. A lélekzet a test és a tudat együttműködésének kulcsa, lévén, hogy egy olyan életfunkció, amely tud testileg, ösztönösen, tudattalanul is működni, de akaratlagosan, tudatosan is szabályozható.
A lélekzet áramlása és ritmusa nyilvánvaló jele az érzelmi, mentális állapotunknak. A lélekzet zavarai általában tudati zavarokkal állnak összefüggésben, amiket a nyelvünk is jól érzékeltet, pl.: dühünkben, haragunkban zaklatottan lélekzünk, a félelemtől, bánattól, fájdalomtól elakad a lélekzetünk, döbbenetünkben levegő után kapkodunk, ijedtségünkben eláll a lélekzetünk, megkönnyebbülésünkben felsóhajtunk, kimerültségünkben, betegségünkben zihálunk, nagy örömünkben, heves vágyakozásunkban szaporán lélekzünk. Minden érzelmi kibillentség esetén a tudat nem nyugodt és ez tükröződik a légzésben. Ezen tudatállapotok nem ellenőrizhetőek, de a légzésünk tudatosan szabályozható, ezáltal egyfajta kulcsot kapunk tudatunk uralásához. A légzés szabályozás segítségével továbbá elvághatjuk vagy visszaszoríthatjuk a zavaró gondolatok áramát, ezáltal egyre fókuszáltabb koncentrációt, egyre minőségibb meditációt, egyre mélyebb relaxációt, illetve egyre magasabb tudatállapotok megtapasztalását és integrációját valósíthatjuk meg.
A légzés tehát egy eszköz és kulcs, amellyel tudatállapotunkat befolyásolhatjuk, akár tudatosan, akár tudattalanul. Ezért használják gyógyításra pl. légzésterápiák, vagy a tudat mélyebb rétegeibe való behatolás céljából, az emberiséggel egyidős, minden vallásban megtalálható transz- vagy révüléstechnikák.
A légzés tehát egyfajta hidat képez a test durva fizikai és a tudat finom szubtilis világa között. Ez folyamatként is leírható mintegy haladás a jóga lépcsőfokain: miután a jógi megtanult a testén uralkodni az ászanák segítségével, következő feladata a légzés ellenőrzésének megvalósítása a pránajáma segítségével, hogy aztán képes legyen a tudat feletti fokozatos uralom megvalósításának a meditáció segítségével.
Sápi Ádám
