Jógáról

Chakra6“A jóga nem a feledés homályába tűnt ősi mítosz, hanem jelenünk legfontosabb öröksége. A jelenkor alapvető szükséglete és a holnap kultúrája.” – Szvámi Szatjánanda Szaraszvati

A Jóga címszó alatt futó elképzelések skálája és tárháza nyugaton manapság nagyon széles és sokrétű, bár ezen értelmezések többsége a jógát, valami bonyolult testgyakorlatnak, illetve egészségvédelmi rendszernek tekinti. A klasszikus jóga az indiai hagyomány (hinduizmus) szerves része és mindig is az emberi lény egészével dolgozott, tehát testi, lelki és szellemi aspektusokat is felölel. Mondhatjuk azt, hogy a jóga egy szellemi út, amiben a testtel (a személyiség legkülső megjelenési formájával) való munka fontos szerepet játszik, ez mindannyiunk számára egy kézzel fogható kiinduló pont. A testen keresztül tudjuk megragadni a magasabb rendű, finomabb struktúráinkat, ahogyan az immanensen keresztül ragadható meg a transzcendens is. A jógi (jógát gyakorló) a testi-lelki-szellemi harmónia fokozatos megvalósítása révén  halad egy önismereti úton, és ezáltal ahogyan a lénye, úgy a világ is fokozatosan kitárulkozik számára. Sokféle megközelítés, stílus, módszer, irányzat lehetséges, ám ezek mindegyikében közös, hogy a korlátolt és függőségben élő emberi lény fejlődésére, kiteljesítésére, felszabadítására törekszenek, pontosabban kínálnak úgynevezett utakat, irányokat, elveket, módszereket. Bővebben…

Gondolatok az ÉNről, a kapcsolódásról, a viszonyról

Az ÉN és viszonyai

Martin Buber perszonálfilozófus szavai mélyen érintenek, merítek belőlük és szeretem továbbgondolni őket, figyelj kérlek egy kicsit rám.

Az ÉN nincs, önmagában nem létezik, az ÉN viszonyban létezik, viszonyban születik meg, viszonyban tud létezni, és olyan, amilyen viszonyban éppen van. A viszony kétféle lehet:

ÉN-AZ viszony: az AZ esetén tapasztalás van, mert AZ van, így ÉN tapasztalom AZ-t, ez a viszony tárgyiasító, egy embertárs nélküli viszony

ÉN-TE viszony: a TE esetén nem tapasztalás, hanem találkozás van, mert a TE nemcsak van, hanem jelen van, fontos a jelenlét, ez a viszony nem tárgyiasító, ez egy embertársért való viszony. Nem tudok úgy rátekinteni a másikra, hogy magamat, ne fedjem fel, ne adjam fel, ez esetben nem látom a másikat, hanem egymás szemébe tudunk nézni. Bővebben…

Légzéstudatosság 4. – A pránikus test tudatosításának önismereti és spirituális vonatkozásai

A kósák (burkok, testek)

A kósák a fizikai szintről kiindulva fokozatosan finomodnak és válnak nehezebben érzékelhetőbbé, tudatosíthatóbbá. A jóga gyakorlás által ezeket a testeket fokozatosan vonhatjuk be a tudatos szféránkba. A jóga végső célja, hogy ezen mind kifinomultabb burkok által elrejtett isteni önvalónkat (átman) kinyilatkoztassuk. Elképzelhetjük ezt a modellt, mint a fényforrást (isteni önvaló), és az őt körkörösen körülölelő (lámpa)búrák, burkok, rétegek, melyek így fokozatosan korlátozzák és beárnyalják annak eredendő tisztaságát, fényét. Ahogyan távolodunk a fényforrástól, a végén a fizikai burok az utolsó és egyben legtávolabbi, legdurvább rezgésű réteg, szint, ez a külső, mindenki számára látható megjelenési formánk a fizikai burok, avagy a test. Bővebben…

Légzéstudatosság 3. – A légzés mélysége, vagy felszínessége és annak hatásai

Felszínes, szegényes, helytelen (mellkasi, tüdőcsúcsi) légzés

Az ülő életmódhoz szokott modern ember felszínesen lélegzik, ez azt jelenti, hogy többnyire a tüdő felső részét használja a légzés során. Ezt mellkasi légzésnek nevezzük, amely során a has mozdulatlan, a rekeszizom mozgása minimális, a légzés rövid, szapora és felszínes. A felületes légzés során a rekeszizom dugattyú mozgása nem kielégítő, nem masszírozza a belső szerveket, így a hasüregi szervekben, zsigerekben a vér pangani kezd, a stagnálásból adódóan nagy mennyiségű vér marad ki a keringésből, ami többek közt enerváltságot, lehangoltságot, az életerő csökkenését eredményezi. Bővebben…

Légzéstudatosság 2. – Prána (életenergia) és pránajáma (pránaszabályozás)

Prána (energia, életesszencia, kifinomult lélegzet)

A jóga bölcselet szerint minden, ami él pránával áthatott, prána nélkül az élet nem lehetséges. A pránát a lélegzet szállítja, de nem azonos azzal. A pránát a lélegzet szállítja és a figyelem irányítja. Ez a prána a légzés során átjárja lényünket, élteti, táplálja és regenerálja. A pránikus működés áthatja (és mintegy összetartja) lényünk teljes spektrumát, tehát mind fizikai, mind energetikai, mind érzelmi-mentális, mind szellemi működéseinket. Figyelmünk befelé fordítása útján egy folyamatosan növekvő belső térképünk lesz a megtapasztalt energetikai mintázatunkról, ahogyan az belső világunk személyes felfedezése során kitárul. Bővebben…

Légzéstudatosság 1. – Lélekzet

Testünk és tudatunk állapotát két dolog határozza meg nagymértékben: gerincünk állapota és légzésünk minősége. Korábban tárgyaltuk a gerinc állapotának fontosságát, jelen fejezetben a légzést tárgyaljuk. Ászana (testhelyzetek) és pránajáma (légzéstechnika) a jóga két fontos lépcsőfoka. A légzésünk minősége meghatározza tudatállapotunk, tudatfolyamunk, tudatunk tartalmainak minőségét.  Ha a légzés felszínes, zavart, izgatott, akkor a tudatunk is ennek megfelelően viselkedik, ha légzésünket rendezzük, és tudatosan végezzük, akkor ennek megfelelően tudatunkban is beállnak a megfelelő változások. A nyugodt, mély légzés, a stresszmentes, kiegyensúlyozott, hosszú, derűs élet titka. Az állatvilágban is azok az állatok élnek a tovább, amelyek a lassabban lélegeznek. Bővebben…

Integrál Tai Chi 10 formája (CK10)

A CK10 gyakorlatsor: A „C” a kínai Chien szóra utal – jelentése: első mozdulat, ami az eget szimbolizálja, míg a „K” a Kun szó első betűje – jelentése: utolsó mozdulat és a földet szimbolizálja. A kezdet és a vég között még 8 másik gyakorlat van, melyek a béka, a bivaly, a daru, a sárkány, a főnix, a tigris, a pillangó és a teknős. A Chien vagy Ég az univerzum Yang oldalát képviseli, a Kun vagy Föld pedig a Yint.

itc1Az Integrál Tai Chi 10 formája egy folyamatot mutat: kezdve az Égtől, a Béka, Bivaly, a Daru, a Sárkány, a Főnix, Tigris, Pillangó, Teknős és végül a Föld. A folyamatot két szekcióra vagy irányra oszthatjuk: A felszálló irány indul az Éggel és végződik a Sárkánnyal. A leszálló irány kezdődik a Főnix-szel és végződik a Földdel.

A felszálló iránynál elkezdjük az Ég formát az univerzumban lévő üres űr képével. A béka a forrás legalján, a föld alatt van. A bivaly a sárban ugyan, de már a föld színén él. A daru a dombtetőn. A sárkány az üres űrbe repül, visszatérve az Ég formánál tapasztalt űrbe.

A leszálló iránynál a főnix-szel kezdünk, mely az űrben száll. Majd a tigris jön, aki a hegyekben és erdőkben kóborol. A pillangóhoz a mezők és a síkság társul. A teknős levisz minket az óceán mélyére. Ezután a Föld forma hoz minket a teljes ürességbe a Nem-dualitásba.

 

Bővebben…

Tantra – Kapocs a modern élethez I. rész

Swami Satyananda Saraswati előadása a Sivananda Yoga Vedanta
Centre-ben, Antwerpenben, Belgiumban, augusztus 29-én

A modern világ nagy változatosságot és sokféleséget mutató kultúra.
Mindenhol a változást látjuk; új fejlesztéseket. Az ember minden szinten
fejleszti fogalmait és tágítja nézeteit,befogadva az élet új és hatékonyabb
formáit és elérve többdimenziós céljait. A modern gondolkodás teljesen
különbözik más kultúrák és idõk embereinek gondolkodásától. Nagyon
gyakorlatias és agresszív. Félelmetes a sebessége, és mindig felfedez valamit.
A modern gondolkodás csodálja az idealizmust és a kereszténység, a
védikus filozófia valamint a buddhizmus tanait, ugyanakkor képtelen beolvasztani
vagy gyakorolni ezeket, mivel nem illeszkednek a saját mintáiba. Ezt megértve,
a mai embereknek a spirituális élet más útjait kell keresniük,
amely illeszkedik az életük változó mintáihoz, és amelyet az elméjük
képes elfogadni.

Bővebben…

Testtudatosság 6. – Gyakorlás, erőfeszítés, tudatosítás, változás, fejlődés

Tudatosítás

A testi, érzeti, gondolati tudatosság, az önmagunkra hangolódás képessége, a tudatos jelenlét, az éberség megőrzése kulcsfontosságú minden szellemi úton járás, vagy vallásgyakorlás esetén éppen úgy, ahogyan személyiségfejlődésünk, öngyógyító folyamataink, vagy terápiák esetén is. A fejlődésünknek, a jótékony átalakulásainknak, a képességünknek, hogy változtatni tudunk azon, ami nem tetszik, a képességünknek, hogy életminőségünket pozitív irányba mozdíthassuk alapvető és szükséges feltétele a tudatos jelenlét megtanulása, gyakorlása, állandó fenntartása. A problémák mindig ott jelentkeznek az életünkben, ahol nem vagyunk tudatosak, tudatosnak lenni afelől, hogy hibázunk vagy helytelenül viselkedünk, már fél siker, az igazi probléma az, ha mindezt úgy csináljuk, hogy nem vagyunk tudatosak felőle. Bővebben…

Testtudatosság 5. – Ászanákról (testtartások)

Végrehajtás

A jóga testhelyzetekben a test minden izmát szisztematikusan átnyújtjuk. Az ászanák végzésekor az izmok maximálisan megnyúlnak, ami csak fokozatos és lassú munkával érhető el. Azután ezt a nyújtott állapotot kíméletesen fenntartjuk az izmok megerőltetése nélkül. Minden alkalommal, amikor ily módon használjuk izmainkat, nem csak megnyúlnak, hanem rugalmasabbakká is válnak. Ha az izmokat csak erőltetjük, ez nem fog bekövetkezni. Következésképpen fontos, hogy a testhelyzetek kitartása közben ne rántsuk vagy húzzuk meg hirtelen izmainkat, mivel ez megkeményíti és megrövidíti az izomrostokat.

Ászana végrehajtása közben legyél mozdulatlan, csukd be a szemedet, figyelmedet befelé irányítsd, tudatodat irányítsd a feszülő, nyúló területre, addig végezd a gyakorlást, amíg érzed a nyújtást, ami kellemetlen lehet, de fájdalom még nem jelentkezik. Ha elkalandozik a figyelmed, engedd meg neki, majd tudatosítsd, hogy elkalandozott, és térítsd vissza a feladathoz. Legyél türelmes a figyelmeddel, ne bosszantson, hogy elkalandozik. Bővebben…

Testtudatosság 4. – Gyakorlás a test-lélek-szellem teljességének tudatában

Miért foglalkozunk a testtel amikor gyakorlunk?

A lélek addig nem ölt testet, vagy nem ad életet a szellemnek, míg meg nem bizonyosodik arról, hogy a majdan lakóhelyéül szolgáló test valóban virul-e. Ügyes eszköz a testem, vagy akadály?
A testnek elég erősnek (vitálisnak, energikusnak, rugalmasnak, lazának) kell lennie, hogy a lélek lakóhelyéül váljon, ami aztán megteremtheti, illetve médiumává válhat a szellemnek. Csak ekkor kezd a test mélyértelműen tanítani, pontosabban ekkor kezdjük megérteni, amit tanít. Ezt nevezem a szellem megtestesítésének. És ekkor kezdődik a test átszellemítése is, ami a másik irányba ható folyamat. De mindkettő a test megfelelő formába hozásában gyökerezik. Tehát mondhatjuk, hogy a test a kulcs. Más szavakkal, az edényt ki kell égetni, hogy be tudja fogadni a lényeget, a földet fel kell szántani, hogy termékennyé váljon. Ebben áll a testtel való munka szakralitása, és a test tényleg templommá válhat.. rajtad múlik.. mindig kéznél van.. egy mester.. Bővebben…

Testtudatosság 3. – Test kihatása az energetikára és a tudatra

Test kihatása az energiára

A mély egyenletes légzéssel párosított lassú, fokozatos nyújtás az egyik legjobb módszer a test akadálymentesítésére, ennek következménye az érzékenységünk, érzékelésünk finomodása, ennek következménye az energiaáramlás felszabadulása testünkben.  A depressziódon, vagy az aggodalmaidon nem biztos, hogy tudsz változtatni, de nyújtani biztosan tudsz. A test eszköz, ragadd meg, és látni fogod, hogy test és tudat hogyan  van hatással egymásra!

Az energiának szükséges a szabad és blokkmentes út, hogy áramoljon és átalakuljon. A testben az energia csapdába tud esni az izmokban, amelyek mindig hatással vannak az idegrendszer működésére, mivel a izomfeszültség elfojtja az idegeket, ezeket nevezzük neuromaszkuláris csomóknak, vagy blokkoknak. Másik akadály a merev, rugalmatlan ízületekben rejlik, amelyek szintén kihatással lehetnek az idegrendszerre, gondoljunk csak a merev csigolyákra, amik blokkolják a gerincvelőből kilépő idegnyúlványokat. Bővebben…

Testtudatosság 2. – Külső és belső

A jóga rendszerében úgy tartják, hogy a test elszennyeződhet az anyagcsere melléktermékeitől, kémiai vagy más mérgező anyagoktól. E szennyeződések a tudati tisztaság főbb akadályai. A jógában több lényeges tisztító gyakorlat létezik, mely segíti a test természetes tisztító funkcióit a méreganyagok eltávolításában, ilyen tisztító technikákat alkalmaznak az orr, arcüreg, torok, gyomor, vékony-, vastagbél és a tüdő tisztítására.

A modern orvostudomány kevesebb hangsúlyt fektet a test belső ökológiájára, a tisztulásra és a belső folyamatokra irányuló érzékenységre. A külső jelek több figyelmet kapnak, ha egy beteg pl pattanásos vagy kiütéses a hangsúly a külső kezelésen van, ahelyett hogy a szervezet mögöttes zavaraira figyelnénk. Az elnyomott tünetek más formákban újra előbukkannak, például egy elnyomott ekcéma asztma formájában jöhet elő. Bővebben…

Testtudatosság 1. – Test, mint eszköz, kapu

A fizikai testhelyzetek fontosak, ám a jóga képzés első fázisához tartoznak, azáltal hogy a gyakorló megtanulja fegyelmezni testét, fizikailag hajlékony, egészséges, és ellazult lesz, így lesz képes kényelmesen követni a jóga lényegi vonatkozásait, a tudati munkát, a befelé fordulást. Ez azonban nemcsak fizikai felkészülés, hiszen egyfelől a fegyelem, a tudatosság és uralom kiterjesztése a testre modellül szolgál a későbbi munkához, más szinteken. Másfelől pedig a test-elme, test-tudat, vagy test-lélek dualitás nem két fél, nem két külön álló létező, hanem egyazon létezőnek, entitásnak a két arca, vagy az érem két oldala, tehát egyiken keresztül a másik megragadható, befolyásolható, alakítható és ugyanígy fordítva is. Bővebben…

A fordított testhelyzet hatásai – egy kis anatómia

A fordított testhelyzetű ászanák szerepe igen jelentős a jógagyakorlók életében. Életünk során a testhelyzeteink 99 százalékában a fejünk feljebb helyezkedik el, mint a szívünk (állás, ülés), vagy esetleg egy vonalban (fekvés). Ezen ászanák azok, amelyek kivitelezése során ez megváltozik, és ezáltal számos kedvező élettani hatást fejtenek ki. A test bonyolult szervrendszerek összessége, melyek működését röviden áttekintve megvizsgálom, hogy ezen ászanacsoport hogyan hat kedvezően rájuk. Bővebben…

A csodálatos fascia

Amikor reggel kikászálódunk az ágyból és egy jó nagyot nyújtózunk, nem csak az izmainkat nyújtjuk, hanem a titokzatos, sokszor érdemtelenül mellőzött ún. fasciát, vagy izompólyát is. A fascia tulajdonképpen maga a kötőszövet, amely hidat képez a test funkcionális egységei között. Minden szövetet, szervet, izmot behálóz, összeköt, formál, támaszt ad és összetart. Belső kapcsolatot teremt a koponyától a talpig szinte a test minden részével. Megadja az izmok, szervek, csontok, az agy és az idegrendszer tartását, elrendezését, körülveszi a testben lévő folyadékot. Bővebben…

Ősz, fém elem, tüdő, vastagbél

Alapvetően az őszi jelenségek jellemzőek a fém elemre, úgy mint a fejlődés Lassulása, nedvesség visszahúzódása, az elmúlás előtti koncentrálódás, sűrítés, az élet szűkülő keretek közé szorulása. Mivel a Természet nyugalomba vonul, nekünk is figyelnünk kell arra, hogy ne hajszoljuk túl magunkat. A „mindent azonnal megcsinálok” időszaka, vagyis a nyár már véget ért. Ilyenkor annak van itt az ideje, hogy visszahúzódjunk, csak a legszükségesebb esetekben cselekedjünk és beszéljünk, viselkedjünk visszafogottan, tetteinket csendben és higgadtan hajtsuk végre. Bővebben…

Szvámi Adzsaja a csakrákról és pszichoterápiáról

Szvámi Adzsaja a Jóga és Pszichoterápia című könyv egyik írója 2013-ban Magyarországon! http://jogapszichologia.hu.

A 72 éves jógi 40 éves terápiás tapasztalattal rendelkező pszichológus, és Szvámi Ráma közvetlen tanítványa.

Jóga és pszichoterápia című könyv LETÖLTHETŐ: http://jogapszichologia.hu/blog/joga-es-pszichoterapia-letoltes/

Ajurvédával / jógával, chi kunggal / kínai 5 elemmel a téli időszakban

Ajurvédával / jógával a téli időszakban

Az alábbi jegyzet részben Dr. Indu Arora, indiai ajurvédikus orvos workshopjának (2012. nov.) összefoglalója, ami arról szólt, hogyan tudjuk felkészíteni szervezetünket a téli időszakra ajurvéda, és jóga segítségével. Ezt alább kiegészítettem a kínai hagyomány értelmezésével és gyakorlataival.

36137

Az ayurveda szerint a téli időszak olyan, mintha a makrokozmosz mélyen belélegezne, és ez a kozmikus belégzés a hideggel függ össze éppúgy, mint a belélegzett levegő hűvössége. Ahogy a természet is visszahúzódik önmagába, ugyanúgy testünk energiái is a köldök központ területének tájékán koncentrálódnak, visszahúzódva a perifériákról.

Szervezetünk működése a téli időszakban kívül kapha és vata, belül pedig pitta minőségeket képvisel. Ez azt jelenti, hogy testünk felszíne, bőrünk, nyálkahártyánk gyakran kiszárad (vata működés), illetve jellemzően megjelenik egyfajta testi nehézség érzet és kiegyensúlyozatlan nyálkatermelődés (kapha jelleg), ami meghűlések, orrfolyás formájában tapasztalható. A hűvös és száraz felszín alatt a mélyben viszont rengeteg hőt termel a középpont, ahol a belső tűz (agni) megnövekedett állapotban van. Ez a tűz felelős az emésztésünkért, testünk hőháztartásáért . Elengedhetetlen számunkra ennek a tűznek a jelenléte ahhoz, hogy a téli időszakban fogyasztott meleg, energiadús, tápláló ételeket képesek legyünk megemészteni, beépíteni, és biztonságosan megalapozni immunrendszerünk működését. Akinél az emésztés tüze nem elégséges, ott  bizony gyorsan megjelenik egy-két kiló súlyfölösleg. Bővebben…