Benned élő Hős filmklub tematika

vissza a Benned élő Hős műhely leírásához

A filmklub a Benned élő Hős önismereti műhely részeként fut, bár attól függetlenül is szabadon látogatható. A benned élő Hős koncepcióról és műhelyről a fenti linken bővebben olvashatsz.

Helyszín: Lélekszíntér (Szófia u. 15. 3.em. 2-es kapucsengő, Oktogon)

Hozzájárulás: 1000Ft.

Jelentkezés, érdeklődés emailben: kapcsolat.

2016 tavaszi tematika – a Harcos szellem:

A tavaszi etapban 3 film kerül terítékre, és a következő kulcsszavak mentén körvonalazódunk: hagyomány vs modernitás, hős, misszió, önfeláldozás, kiválasztottság, beavatás.

A harcos szellem ars poeticája legyen most: nekem nincs varázserőm, személyiségem legyen az. A harcos szellem azt jelenti, hogy valaki egész életét annak szenteli, hogy olyan célért harcol, melyért nem vár cserébe semmit. Nem a jutalom, hírnév és a dicsőség motiválja. Energiájával és hitével szolgál.

  • márc. 21: Az utolsó szamuráj

    • 137482_33

      A kard filozófiája: Van egy kardom. Egy katana. Íve, mint a büszke ember gerincének, éle, mint az igazság szavainak. Hozzá edzem magam. Mi a bodai shin? Mi a megvalósult vagy felébredett szellem, a bodai, a satori ? Az maga az út. Ne gondolkodj. Ne kutass. Ne vágyakozz. Ne ragadj meg. Ne fogadj be. Ne engedj el.

      Nincs otthonom; A saika tanden (testem) az én otthonom.
      Nincs se életem, se halálom; az aum (légzésszabályozás muvészete) ami az életem és a halálom.
      Nincs tervem; A kisan (az elso adódó alkalom megragadása) a tervem.
      Nincs alapelvem; A rinkiohen (minden körülményhez való alkalmazkodás, és annak uralása) az alapelvem.
      Nincs kardom; A mushin (tudat üressége) a kardom.

    • Japán a mindenki által közismert elképesztő ipari fejlettségét kevesebb, mint 150 év alatt érte el, az ország a XIX. század második felében nyílt meg az akkor még fejlettebb Nyugat előtt, ekkorra datálható a történelmi Japán vége is. Ugyanis eddig az időpontig az Istencsászárnak és az ő hű harcosainak, a szamurájoknak a korát élte Japán, amelyet egyébként a helyi sötét középkornak is jellemezhetnénk. Szigorú és nyugaton szinte elképzelhetetlenül kegyetlen sok száz év volt ez, de a törvények és szabályok világosak voltak, a végletekig kifinomult hagyományok, szertartások, az erkölcs és etika, a vallás azonban biztos lelki és szellemi alapokat adott minden egyes alatt- és feljebbvalónak egyaránt. A Nyugatról betörő technikai fejlődést hozó langy szellő azonban keveredett a kapitalizmus rothasztó leheletével, a hagyományok feltétlen tiszteletére épülő japán társadalmat ez alapjaiban rázta meg. (http://port.hu/article/7263)
  • ápr. 25: Apocalypto

    • tumblr_o08q9oYq8l1rfe7dzo1_500

      sose félj! a félelem betegség, a lélek betegsége..

      “Egy nagy civilizáció nem hódítható meg kívülről, amíg nem pusztítja el önmagát” – W. Durant.

    • Ugyanakkor nem lehet elmenni amellett, hogy provokatív párhuzamot lehet vonni a maja civilizáció és a jelenkori társadalmunkban fennálló káosz között, mint amit – többek között – a környezetrombolás, a járványok, a túlzott fogyasztás és a politikai korrupció jelent. “Fontos volt számomra, hogy ezt a párhuzamot megjelenítsem – mondja Mel Gibson -, mert ezek a ciklusok újra és újra megismétlődnek.”
    • A közép- és dél-amerikai indián kultúrák meglehetősen alulreprezentáltak Hollywoodban, bár az igazat megvallva, északi testvéreik is sokáig csupán a nagybetűs gonosz, enyhébb megfogalmazásban a pofozógép szerepére kényszerültek. 44240_72Na ja, sokáig a halott indián volt a jó indián abban az országban, amely szívesen aposztrofálja magát a demokrácia első számú exportőrének. A sziúk, komancsok, apacsok és társaik mára már olykor pozitív főszereplővé is előlépnek, nem kis mértékben köszönhetően az indiánt soha nem látott Karl Maynak, a farkasokkal táncoló Kevin Costnernek és a többieknek. Ellenben a mexikói, guatemalai, vagy az andoki indiánok elképesztő magasságokig jutó, kifinomult kultúrájukról eleddig mozivásznon alig esett szó, könyvekben is jobbára csupán fantaszták, jövőbelátók és kérdésfeltevők gyúrták agyukat meghökkentő tudományos és technikai eredményeiket illetően. Komoly tudósok persze foglalkoznak e népekkel is, de az ő eredményeiket nem “pop-kulturális közegben” publikálták. (http://port.hu/article/8495)
  • máj. 7: Bálnalovas

    • WHALE_RIDER-10Egy dolog nőnek lenni egy modern világban, és megint más dolog egy törzsi társadalomban, például az új-zélandi maorik között, ahol a hagyomány szerint minden generációban a fiú örökös veszi át a családfő szerepét. Azonban egy ikerpár születésekor a fiútestvér meghal, így a lány, Pai rendeltetett a jövőbeli családfő szerepének betöltésére. Koro, a családfő nem hajlandó beleegyezni, hogy lány unokája lépjen a nyomába. Pai a világon mindenkinél jobban szereti Korót, de szembe kell szállnia vele és a több ezer éves hagyománnyal, hogy megmutathassa az igaz utat. Bár a környezet egzotikus és az itt megjelenő szokások közül sok meghökkentő, a történet mégis univerzális, a főszereplő kislány, Keisha Castle-Hughes azonban egészen különleges és rendkívül tehetséges.WhaleRider-Slide5

További tematikák 2016 ősz:

a kínai wuxia:

A wuxia (hagyományos kínai: 武俠, pinjin: Wǔxiá, magyaros átírásban: vu-hszia) egy eredetileg irodalmi műfaj a kínai kultúrában, a hős harcművészek kalandjait mutatja be. Eredetileg a hős, illetve hősnő megjelölésére szolgál, a vu jelentése ‘harci’, akárcsak a vu-su (harcművészet) szóban, a hszia jelentése pedig ‘kóborló lovag’. A vu-hszia kínai „lovagjai”, a ju-hsziák nem hasonlítanak az európai lovagképhez, nem kötődnek társadalmi csoporthoz vagy ranghoz, nem kötik őket társadalmi szabályok vagy törvények, számukra a legfontosabb dolog a becsület, a hűség és az egyéni igazság. A műfaj később kiterjedt a filmművészetre, sőt a képregényekre, az operára és a videojátékokra is. A filmművészetben a nyugati kultúra számára olyan filmek ismertették meg a műfajt, mint az Oscar-díjas Tigris és sárkány, a több díjra jelölt Hős, vagy A repülő tőrök klánja.

  • Tigris és sárkány
  • Repülő tőrök klánja
  • Hős
  • indiai Hős

a Spirituális western:

Ha észreveszed, hogy halott lovon ülsz, szállj le róla! – dakota bölcsesség

A legnagyobb hősök a westernhősök, erről nem érdemes vitát nyitni. Emlékezz minek öltöztél gyerekként az iskolai farsangon. A western műfaj a 20. szd.-i popkultúra egyik nagy hatású jelensége, és egyik jelentős állomása a Hős/Harcos archetípus szellemtörténeti vándorlásának. Fénykora a 60-as, 70-es évekre tehető, de az egész századot áthatja a western mentalitás. Az amerikai életideál és a világhatalom nemzetközi színtéren demonstrált politikai-gazdasági attitűdje a mai napig egyértelműen cowboy mentalitás. Ez egy torz hős kép, de manapság ez van nekünk, ezt kell szeretni, ezen kell dolgozni. A western, mint műfaji zsáner kifullad a 80-as évekre, vagy úgy is mondhatjuk akciófilmmé alakul át. Ezt követően a a filmművészet a mai napig néha a western műfaji keretrendszerhez nyúl és számos alkotás üdítő és izgalmas módon képes azt továbbgondolni, új tartalmat adoptálni bele és formailag, filmnyelvileg is megújítani azt. Eme filmblokknak az apropója a western műfaji keretrendszerbe ültetett spirituális indíttatású alkotások bemutatása.

  • Yodorowsky – El topo
  • Jim Jarmusch – Dead man, Szellemkutya
  • Blueberry a fejvadász
  • Innaritu – Revenant
  • Sziúk fogságában

 

Visits: 456 | Today: 0 | Total: 179678