Jógáról

Chakra6“A jóga nem a feledés homályába tűnt ősi mítosz, hanem jelenünk legfontosabb öröksége. A jelenkor alapvető szükséglete és a holnap kultúrája.” – Szvámi Szatjánanda Szaraszvati

A Jóga címszó alatt futó elképzelések skálája és tárháza nyugaton manapság nagyon széles és sokrétű, bár ezen értelmezések többsége a jógát, valami bonyolult testgyakorlatnak, illetve egészségvédelmi rendszernek tekinti. A klasszikus jóga az indiai hagyomány (hinduizmus) szerves része és mindig is az emberi lény egészével dolgozott, tehát testi, lelki és szellemi aspektusokat is felölel. Mondhatjuk azt, hogy a jóga egy szellemi út, amiben a testtel (a személyiség legkülső megjelenési formájával) való munka fontos szerepet játszik, ez mindannyiunk számára egy kézzel fogható kiinduló pont. A testen keresztül tudjuk megragadni a magasabb rendű, finomabb struktúráinkat, ahogyan az immanensen keresztül ragadható meg a transzcendens is. A jógi (jógát gyakorló) a testi-lelki-szellemi harmónia fokozatos megvalósítása révén  halad egy önismereti úton, és ezáltal ahogyan a lénye, úgy a világ is fokozatosan kitárulkozik számára. Sokféle megközelítés, stílus, módszer, irányzat lehetséges, ám ezek mindegyikében közös, hogy a korlátolt és függőségben élő emberi lény fejlődésére, kiteljesítésére, felszabadítására törekszenek, pontosabban kínálnak úgynevezett utakat, irányokat, elveket, módszereket. Bővebben…

Visits: 483 | Today: 0 | Total: 179673

Testtudatosság 5. – Ászanákról (testtartások)

Végrehajtás

A jóga testhelyzetekben a test minden izmát szisztematikusan átnyújtjuk. Az ászanák végzésekor az izmok maximálisan megnyúlnak, ami csak fokozatos és lassú munkával érhető el. Azután ezt a nyújtott állapotot kíméletesen fenntartjuk az izmok megerőltetése nélkül. Minden alkalommal, amikor ily módon használjuk izmainkat, nem csak megnyúlnak, hanem rugalmasabbakká is válnak. Ha az izmokat csak erőltetjük, ez nem fog bekövetkezni. Következésképpen fontos, hogy a testhelyzetek kitartása közben ne rántsuk vagy húzzuk meg hirtelen izmainkat, mivel ez megkeményíti és megrövidíti az izomrostokat.

Ászana végrehajtása közben legyél mozdulatlan, csukd be a szemedet, figyelmedet befelé irányítsd, tudatodat irányítsd a feszülő, nyúló területre, addig végezd a gyakorlást, amíg érzed a nyújtást, ami kellemetlen lehet, de fájdalom még nem jelentkezik. Ha elkalandozik a figyelmed, engedd meg neki, majd tudatosítsd, hogy elkalandozott, és térítsd vissza a feladathoz. Legyél türelmes a figyelmeddel, ne bosszantson, hogy elkalandozik. Bővebben…

Visits: 109 | Today: 0 | Total: 179673

Testtudatosság 4. – Gyakorlás a test-lélek-szellem teljességének tudatában

Miért foglalkozunk a testtel amikor gyakorlunk?

A lélek addig nem ölt testet, vagy nem ad életet a szellemnek, míg meg nem bizonyosodik arról, hogy a majdan lakóhelyéül szolgáló test valóban virul-e. Ügyes eszköz a testem, vagy akadály?
A testnek elég erősnek (vitálisnak, energikusnak, rugalmasnak, lazának) kell lennie, hogy a lélek lakóhelyéül váljon, ami aztán megteremtheti, illetve médiumává válhat a szellemnek. Csak ekkor kezd a test mélyértelműen tanítani, pontosabban ekkor kezdjük megérteni, amit tanít. Ezt nevezem a szellem megtestesítésének. És ekkor kezdődik a test átszellemítése is, ami a másik irányba ható folyamat. De mindkettő a test megfelelő formába hozásában gyökerezik. Tehát mondhatjuk, hogy a test a kulcs. Más szavakkal, az edényt ki kell égetni, hogy be tudja fogadni a lényeget, a földet fel kell szántani, hogy termékennyé váljon. Ebben áll a testtel való munka szakralitása, és a test tényleg templommá válhat.. rajtad múlik.. mindig kéznél van.. egy mester.. Bővebben…

Visits: 508 | Today: 0 | Total: 179673

Testtudatosság 1. – Test, mint eszköz, kapu

A fizikai testhelyzetek fontosak, ám a jóga képzés első fázisához tartoznak, azáltal hogy a gyakorló megtanulja fegyelmezni testét, fizikailag hajlékony, egészséges, és ellazult lesz, így lesz képes kényelmesen követni a jóga lényegi vonatkozásait, a tudati munkát, a befelé fordulást. Ez azonban nemcsak fizikai felkészülés, hiszen egyfelől a fegyelem, a tudatosság és uralom kiterjesztése a testre modellül szolgál a későbbi munkához, más szinteken. Másfelől pedig a test-elme, test-tudat, vagy test-lélek dualitás nem két fél, nem két külön álló létező, hanem egyazon létezőnek, entitásnak a két arca, vagy az érem két oldala, tehát egyiken keresztül a másik megragadható, befolyásolható, alakítható és ugyanígy fordítva is. Bővebben…

Visits: 161 | Today: 0 | Total: 179673

Gánti Bence – Mi is a Jóga?

Tudod-e, hogy valójában mi is a jóga? Tudomány, sport, mentálhigiéné, vallás, filozófia, belső út?

Azt itt felsorolt szavak többnyire nyugati találmányok. Az elme próbálja az általa ismert kategóriákba gyömöszölni a jógát. A jóga a nyugati értelemben nem tudomány, nem filozófia, s legfőképp nem vallás. Ha nem szűkülünk le ezen fogalmak nyugati értelmezésére, hanem megengedjük az ősi, keleti, törzsi, spirituális, holisztikus értelmezést, akkor mondhatjuk, hogy tudomány is, filozófia is, vallás is, de legfőképp: a valóság felfedezésének a gyakorlati útja befelé fordult önvizsgálat során. Bővebben…

Visits: 131 | Today: 0 | Total: 179673