Légzéstudatosság 3. – A légzés mélysége, vagy felszínessége és annak hatásai

Felszínes, szegényes, helytelen (mellkasi, tüdőcsúcsi) légzés

Az ülő életmódhoz szokott modern ember felszínesen lélegzik, ez azt jelenti, hogy többnyire a tüdő felső részét használja a légzés során. Ezt mellkasi légzésnek nevezzük, amely során a has mozdulatlan, a rekeszizom mozgása minimális, a légzés rövid, szapora és felszínes. A felületes légzés során a rekeszizom dugattyú mozgása nem kielégítő, nem masszírozza a belső szerveket, így a hasüregi szervekben, zsigerekben a vér pangani kezd, a stagnálásból adódóan nagy mennyiségű vér marad ki a keringésből, ami többek közt enerváltságot, lehangoltságot, az életerő csökkenését eredményezi. Continue reading

Testtudatosság 3. – Test kihatása az energetikára és a tudatra

Test kihatása az energiára

A mély egyenletes légzéssel párosított lassú, fokozatos nyújtás az egyik legjobb módszer a test akadálymentesítésére, ennek következménye az érzékenységünk, érzékelésünk finomodása, ennek következménye az energiaáramlás felszabadulása testünkben.  A depressziódon, vagy az aggodalmaidon nem biztos, hogy tudsz változtatni, de nyújtani biztosan tudsz. A test eszköz, ragadd meg, és látni fogod, hogy test és tudat hogyan  van hatással egymásra!

Az energiának szükséges a szabad és blokkmentes út, hogy áramoljon és átalakuljon. A testben az energia csapdába tud esni az izmokban, amelyek mindig hatással vannak az idegrendszer működésére, mivel a izomfeszültség elfojtja az idegeket, ezeket nevezzük neuromaszkuláris csomóknak, vagy blokkoknak. Másik akadály a merev, rugalmatlan ízületekben rejlik, amelyek szintén kihatással lehetnek az idegrendszerre, gondoljunk csak a merev csigolyákra, amik blokkolják a gerincvelőből kilépő idegnyúlványokat. Continue reading

A fordított testhelyzet hatásai – egy kis anatómia

A fordított testhelyzetű ászanák szerepe igen jelentős a jógagyakorlók életében. Életünk során a testhelyzeteink 99 százalékában a fejünk feljebb helyezkedik el, mint a szívünk (állás, ülés), vagy esetleg egy vonalban (fekvés). Ezen ászanák azok, amelyek kivitelezése során ez megváltozik, és ezáltal számos kedvező élettani hatást fejtenek ki. A test bonyolult szervrendszerek összessége, melyek működését röviden áttekintve megvizsgálom, hogy ezen ászanacsoport hogyan hat kedvezően rájuk. Continue reading

A csodálatos fascia

Amikor reggel kikászálódunk az ágyból és egy jó nagyot nyújtózunk, nem csak az izmainkat nyújtjuk, hanem a titokzatos, sokszor érdemtelenül mellőzött ún. fasciát, vagy izompólyát is. A fascia tulajdonképpen maga a kötőszövet, amely hidat képez a test funkcionális egységei között. Minden szövetet, szervet, izmot behálóz, összeköt, formál, támaszt ad és összetart. Belső kapcsolatot teremt a koponyától a talpig szinte a test minden részével. Megadja az izmok, szervek, csontok, az agy és az idegrendszer tartását, elrendezését, körülveszi a testben lévő folyadékot. Continue reading