Légzéstudatosság 4. – A pránikus test tudatosításának önismereti és spirituális vonatkozásai

A kósák (burkok, testek)

A kósák a fizikai szintről kiindulva fokozatosan finomodnak és válnak nehezebben érzékelhetőbbé, tudatosíthatóbbá. A jóga gyakorlás által ezeket a testeket fokozatosan vonhatjuk be a tudatos szféránkba. A jóga végső célja, hogy ezen mind kifinomultabb burkok által elrejtett isteni önvalónkat (átman) kinyilatkoztassuk. Elképzelhetjük ezt a modellt, mint a fényforrást (isteni önvaló), és az őt körkörösen körülölelő (lámpa)búrák, burkok, rétegek, melyek így fokozatosan korlátozzák és beárnyalják annak eredendő tisztaságát, fényét. Ahogyan távolodunk a fényforrástól, a végén a fizikai burok az utolsó és egyben legtávolabbi, legdurvább rezgésű réteg, szint, ez a külső, mindenki számára látható megjelenési formánk a fizikai burok, avagy a test. Continue reading

Légzéstudatosság 1. – Lélekzet

Testünk és tudatunk állapotát két dolog határozza meg nagymértékben: gerincünk állapota és légzésünk minősége. Korábban tárgyaltuk a gerinc állapotának fontosságát, jelen fejezetben a légzést tárgyaljuk. Ászana (testhelyzetek) és pránajáma (légzéstechnika) a jóga két fontos lépcsőfoka. A légzésünk minősége meghatározza tudatállapotunk, tudatfolyamunk, tudatunk tartalmainak minőségét.  Ha a légzés felszínes, zavart, izgatott, akkor a tudatunk is ennek megfelelően viselkedik, ha légzésünket rendezzük, és tudatosan végezzük, akkor ennek megfelelően tudatunkban is beállnak a megfelelő változások. A nyugodt, mély légzés, a stresszmentes, kiegyensúlyozott, hosszú, derűs élet titka. Az állatvilágban is azok az állatok élnek a tovább, amelyek a lassabban lélegeznek. Continue reading

Testtudatosság 3. – Test kihatása az energetikára és a tudatra

Test kihatása az energiára

A mély egyenletes légzéssel párosított lassú, fokozatos nyújtás az egyik legjobb módszer a test akadálymentesítésére, ennek következménye az érzékenységünk, érzékelésünk finomodása, ennek következménye az energiaáramlás felszabadulása testünkben.  A depressziódon, vagy az aggodalmaidon nem biztos, hogy tudsz változtatni, de nyújtani biztosan tudsz. A test eszköz, ragadd meg, és látni fogod, hogy test és tudat hogyan  van hatással egymásra!

Az energiának szükséges a szabad és blokkmentes út, hogy áramoljon és átalakuljon. A testben az energia csapdába tud esni az izmokban, amelyek mindig hatással vannak az idegrendszer működésére, mivel a izomfeszültség elfojtja az idegeket, ezeket nevezzük neuromaszkuláris csomóknak, vagy blokkoknak. Másik akadály a merev, rugalmatlan ízületekben rejlik, amelyek szintén kihatással lehetnek az idegrendszerre, gondoljunk csak a merev csigolyákra, amik blokkolják a gerincvelőből kilépő idegnyúlványokat. Continue reading

A fordított testhelyzet hatásai – egy kis anatómia

A fordított testhelyzetű ászanák szerepe igen jelentős a jógagyakorlók életében. Életünk során a testhelyzeteink 99 százalékában a fejünk feljebb helyezkedik el, mint a szívünk (állás, ülés), vagy esetleg egy vonalban (fekvés). Ezen ászanák azok, amelyek kivitelezése során ez megváltozik, és ezáltal számos kedvező élettani hatást fejtenek ki. A test bonyolult szervrendszerek összessége, melyek működését röviden áttekintve megvizsgálom, hogy ezen ászanacsoport hogyan hat kedvezően rájuk. Continue reading

Ősz, fém elem, tüdő, vastagbél

Alapvetően az őszi jelenségek jellemzőek a fém elemre, úgy mint a fejlődés Lassulása, nedvesség visszahúzódása, az elmúlás előtti koncentrálódás, sűrítés, az élet szűkülő keretek közé szorulása. Mivel a Természet nyugalomba vonul, nekünk is figyelnünk kell arra, hogy ne hajszoljuk túl magunkat. A „mindent azonnal megcsinálok” időszaka, vagyis a nyár már véget ért. Ilyenkor annak van itt az ideje, hogy visszahúzódjunk, csak a legszükségesebb esetekben cselekedjünk és beszéljünk, viselkedjünk visszafogottan, tetteinket csendben és higgadtan hajtsuk végre. Continue reading

Pránajáma

Miközben az õsi jógaszövegek és a régebbi, jógik által írt könyvek is
meglehetõsen nagy teret szentelnek a különféle pránájáma technikáknak, ma-
napság azt tapasztaljuk, hogy mind az oktatásban, mind az egyéni, otthoni
gyakorlásban betöltött szerepük eltörpül az ászanák gyakorlása mellett. Ritka
kivételtõl eltekintve a résztvevõk inkább szükséges „rossznak” tekintik ezeket a
gyakorlatokat, amit csupán az oktató kedvéért végeznek, belsõ meggyõzõdés, a
légzés és a prána titkainak megismerési vágya nélkül. Nem véletlen az ászana-
centrikus rendszerek sikere a nyugati társadalmakban, mivel a gyakorlás
elsõdleges célja a test tökéletesítése, rugalmassá tétele, uralása.
A légzés ugyanakkor sokkal „énközelibb” életfolyamat. Lefolyása, jellege,
változásai sokkal jellemzõbbek ránk, mint gondolnánk, és elsõdlegesen az anyai
mintát követik. Megváltoztatása tehát nem véletlenül ütközik erõs belsõ
ellenállásba. Ezek az ellenállások ugyanis saját belsõ értékeink, korlátaink,
mintáink következtében jönnek létre, azokat a pontokat jelzik, ahol nem
tudunk elõítéletek nélküli, befogadó, objektív álláspontunkat megõrizve szem-
benézni az élet eseményeivel. Continue reading