Tai Chi szellemiség 4 aspektusa: harcművészet, önismeret, egészségmegőrzés, spiritualitás

Tai Chi

Ezt a kifejezést általános megfogalmazásban szeretném használni, amibe beleértem az előbbi cikkben kifejtett mind3 gyakorlatrendszert (chi kung, tai chi chuan, integral tai chi), hiszen azok szellemisége közös tőről (Tao) fakad, ezt hívhatjuk Taoista vagy Tai Chi szellemiségnek. A továbbiakban a Tai Chi szellemiség 4 fontos aspektusát emelném ki, és szeretném kifejteni szemléletmódomat a gyakorlás/tanítás kapcsán.

1. Tai Chi és harcművészet

imagesMondhatjuk, hogy a tai chi a harcművészetek lényege, hogy egy belső stílusú művészet-út, ami annyit jelent, hogy a belsőre (figyelem, szándék) helyez több hangsúlyt, a lágy vagy okos erőre a kemény vagy fizikai erő helyett, másfelől mindig igyekszik idomulni, alkalmazkodni, mintegy együttmenni környezet/szituáció adta lehetőségekkel (a föld, a másik energiája), és mintegy felhasználni és átalakítani azokat, ahelyett hogy azok ellen menne, nem ütközik, nem konfrontálódik, mégis szükségszerűen és gyorsan győz :) Az ide tartozó kép a vattába csomagolt vasrúd és alapelve, hogy a lágy mindig legyőzi a keményet, melynek inspirációs forrása a hagyomány szerint a kígyó és a sas harca volt. Continue reading

Tantráról

A tantra, mint szellemi áramlat az első évezred közepén jelenik meg a középkori Indiában és a környező területeken felforgatva a korábbi etikai, szellemi értékrendet ahogyan a szellemi törekvéseknek új irányultságot, formát ad. A tantra nem a hindu kultúra sajátja, mert tőle függetlenül megjelent buddhista és más hagyományok területein is. A tantra nem vallás, nem filozófia, hanem sokkal inkább szemléletmód és hozzáállás, amely áthatotta az akkori hindu, vagy buddhista filozófiákat, módszertanokat, gyakorlatrendszereket. Bizonyos értelemben pl. a harcművészet is tekinthető tantrikus útnak.

A tantrikus módszer lényege, hogy akadályainkat, korlátainkat, tehát a bennünk működő zavaró kondicionáltságunkat a szellemi úton járás eszközévé alakítjuk át. A tantra jelent kiterjesztést is, tehát a spirituális törekvéstől korábban idegen életterületekre is ki kell terjeszteni a praxist. Ami korábban a szellemi irányultság akadálya volt, az most eszközévé vált (pl.: a szexuális vágy; innen ered a modern szexista tantra felfogás). Ezekre bennünk működő erőkként, energiákként tekintünk, amelyek be vannak zárva bizonyos nem kívánt formákba és miközben ezen formák átalakításán dolgozunk igyekszünk megőrizni a bennük lévő erőpotenciált. Ezen kondíciók lehetnek gondolatbeli, érzet-érzés-érzelembeli, vágybeli, akaratbeli, indítékbeli tudattartalmak. A közös bennük az, hogy mozgatva, mondhatni rángatva vagyunk általuk, tehát nincs kontrollunk felettük, sokszor tudatosak sem vagyunk felőlük. A cél az, hogy ezen tudattartamok elől – függetlenül attól, hogy jó vagy rossz, kellemes vagy kellemetlen – ne zárkózzunk el, ne fojtsuk el őket, hanem éljük meg őket, figyeljük meg őket anélkül, hogy destruktív módon megnyilvánítva rávetítenénk azt környezetünkre, próbáljunk meg azonosulni velük, majd elkülönülni tőlük, majd idővel egyre inkább kontroll képességet szerezni felettük és átalakítani és használni a bennük szunnyadó erőpotenciált. Ugyanígy viselkedjünk a modern világi dolgok, a világban jelen lévő domináns (akár destruktív) erőkkel, tendenciákkal szemben is. Tehát ne akarjunk elzárkózni, elmenekülni attól, ami velünk történni akar, amit az élet hoz számunkra, mert ami itt és most velünk történik, az nem véletlen történik velünk, azzal dolgunk van. Continue reading

Jógáról

Chakra6“A jóga nem a feledés homályába tűnt ősi mítosz, hanem jelenünk legfontosabb öröksége. A jelenkor alapvető szükséglete és a holnap kultúrája.” – Szvámi Szatjánanda Szaraszvati

A Jóga címszó alatt futó elképzelések skálája és tárháza nyugaton manapság nagyon széles és sokrétű, bár ezen értelmezések többsége a jógát, valami bonyolult testgyakorlatnak, illetve egészségvédelmi rendszernek tekinti. A klasszikus jóga az indiai hagyomány (hinduizmus) szerves része és mindig is az emberi lény egészével dolgozott, tehát testi, lelki és szellemi aspektusokat is felölel. Mondhatjuk azt, hogy a jóga egy szellemi út, amiben a testtel (a személyiség legkülső megjelenési formájával) való munka fontos szerepet játszik, ez mindannyiunk számára egy kézzel fogható kiinduló pont. A testen keresztül tudjuk megragadni a magasabb rendű, finomabb struktúráinkat, ahogyan az immanensen keresztül ragadható meg a transzcendens is. A jógi (jógát gyakorló) a testi-lelki-szellemi harmónia fokozatos megvalósítása révén  halad egy önismereti úton, és ezáltal ahogyan a lénye, úgy a világ is fokozatosan kitárulkozik számára. Sokféle megközelítés, stílus, módszer, irányzat lehetséges, ám ezek mindegyikében közös, hogy a korlátolt és függőségben élő emberi lény fejlődésére, kiteljesítésére, felszabadítására törekszenek, pontosabban kínálnak úgynevezett utakat, irányokat, elveket, módszereket. Continue reading

Gánti Bence – Mi is a Jóga?

Tudod-e, hogy valójában mi is a jóga? Tudomány, sport, mentálhigiéné, vallás, filozófia, belső út?

Azt itt felsorolt szavak többnyire nyugati találmányok. Az elme próbálja az általa ismert kategóriákba gyömöszölni a jógát. A jóga a nyugati értelemben nem tudomány, nem filozófia, s legfőképp nem vallás. Ha nem szűkülünk le ezen fogalmak nyugati értelmezésére, hanem megengedjük az ősi, keleti, törzsi, spirituális, holisztikus értelmezést, akkor mondhatjuk, hogy tudomány is, filozófia is, vallás is, de legfőképp: a valóság felfedezésének a gyakorlati útja befelé fordult önvizsgálat során. Continue reading