Tantráról

A tantra, mint szellemi áramlat az első évezred közepén jelenik meg a középkori Indiában és a környező területeken felforgatva a korábbi etikai, szellemi értékrendet ahogyan a szellemi törekvéseknek új irányultságot, formát ad. A tantra nem a hindu kultúra sajátja, mert tőle függetlenül megjelent buddhista és más hagyományok területein is. A tantra nem vallás, nem filozófia, hanem sokkal inkább szemléletmód és hozzáállás, amely áthatotta az akkori hindu, vagy buddhista filozófiákat, módszertanokat, gyakorlatrendszereket. Bizonyos értelemben pl. a harcművészet is tekinthető tantrikus útnak.

A tantrikus módszer lényege, hogy akadályainkat, korlátainkat, tehát a bennünk működő zavaró kondicionáltságunkat a szellemi úton járás eszközévé alakítjuk át. A tantra jelent kiterjesztést is, tehát a spirituális törekvéstől korábban idegen életterületekre is ki kell terjeszteni a praxist. Ami korábban a szellemi irányultság akadálya volt, az most eszközévé vált (pl.: a szexuális vágy; innen ered a modern szexista tantra felfogás). Ezekre bennünk működő erőkként, energiákként tekintünk, amelyek be vannak zárva bizonyos nem kívánt formákba és miközben ezen formák átalakításán dolgozunk igyekszünk megőrizni a bennük lévő erőpotenciált. Ezen kondíciók lehetnek gondolatbeli, érzet-érzés-érzelembeli, vágybeli, akaratbeli, indítékbeli tudattartalmak. A közös bennük az, hogy mozgatva, mondhatni rángatva vagyunk általuk, tehát nincs kontrollunk felettük, sokszor tudatosak sem vagyunk felőlük. A cél az, hogy ezen tudattartamok elől – függetlenül attól, hogy jó vagy rossz, kellemes vagy kellemetlen – ne zárkózzunk el, ne fojtsuk el őket, hanem éljük meg őket, figyeljük meg őket anélkül, hogy destruktív módon megnyilvánítva rávetítenénk azt környezetünkre, próbáljunk meg azonosulni velük, majd elkülönülni tőlük, majd idővel egyre inkább kontroll képességet szerezni felettük és átalakítani és használni a bennük szunnyadó erőpotenciált. Ugyanígy viselkedjünk a modern világi dolgok, a világban jelen lévő domináns (akár destruktív) erőkkel, tendenciákkal szemben is. Tehát ne akarjunk elzárkózni, elmenekülni attól, ami velünk történni akar, amit az élet hoz számunkra, mert ami itt és most velünk történik, az nem véletlen történik velünk, azzal dolgunk van. Continue reading

Tantra – Kapocs a modern élethez I. rész

Swami Satyananda Saraswati előadása a Sivananda Yoga Vedanta
Centre-ben, Antwerpenben, Belgiumban, augusztus 29-én

A modern világ nagy változatosságot és sokféleséget mutató kultúra.
Mindenhol a változást látjuk; új fejlesztéseket. Az ember minden szinten
fejleszti fogalmait és tágítja nézeteit,befogadva az élet új és hatékonyabb
formáit és elérve többdimenziós céljait. A modern gondolkodás teljesen
különbözik más kultúrák és idõk embereinek gondolkodásától. Nagyon
gyakorlatias és agresszív. Félelmetes a sebessége, és mindig felfedez valamit.
A modern gondolkodás csodálja az idealizmust és a kereszténység, a
védikus filozófia valamint a buddhizmus tanait, ugyanakkor képtelen beolvasztani
vagy gyakorolni ezeket, mivel nem illeszkednek a saját mintáiba. Ezt megértve,
a mai embereknek a spirituális élet más útjait kell keresniük,
amely illeszkedik az életük változó mintáihoz, és amelyet az elméjük
képes elfogadni.

Continue reading

Szvámi Adzsaja a csakrákról és pszichoterápiáról

Szvámi Adzsaja a Jóga és Pszichoterápia című könyv egyik írója 2013-ban Magyarországon! http://jogapszichologia.hu.

A 72 éves jógi 40 éves terápiás tapasztalattal rendelkező pszichológus, és Szvámi Ráma közvetlen tanítványa.

Jóga és pszichoterápia című könyv LETÖLTHETŐ: http://jogapszichologia.hu/blog/joga-es-pszichoterapia-letoltes/