Testtudatosság 6. – Gyakorlás, erőfeszítés, tudatosítás, változás, fejlődés

Tudatosítás

A testi, érzeti, gondolati tudatosság, az önmagunkra hangolódás képessége, a tudatos jelenlét, az éberség megőrzése kulcsfontosságú minden szellemi úton járás, vagy vallásgyakorlás esetén éppen úgy, ahogyan személyiségfejlődésünk, öngyógyító folyamataink, vagy terápiák esetén is. A fejlődésünknek, a jótékony átalakulásainknak, a képességünknek, hogy változtatni tudunk azon, ami nem tetszik, a képességünknek, hogy életminőségünket pozitív irányba mozdíthassuk alapvető és szükséges feltétele a tudatos jelenlét megtanulása, gyakorlása, állandó fenntartása. A problémák mindig ott jelentkeznek az életünkben, ahol nem vagyunk tudatosak, tudatosnak lenni afelől, hogy hibázunk vagy helytelenül viselkedünk, már fél siker, az igazi probléma az, ha mindezt úgy csináljuk, hogy nem vagyunk tudatosak felőle. Continue reading

Testtudatosság 5. – Ászanákról (testtartások)

Végrehajtás

A jóga testhelyzetekben a test minden izmát szisztematikusan átnyújtjuk. Az ászanák végzésekor az izmok maximálisan megnyúlnak, ami csak fokozatos és lassú munkával érhető el. Azután ezt a nyújtott állapotot kíméletesen fenntartjuk az izmok megerőltetése nélkül. Minden alkalommal, amikor ily módon használjuk izmainkat, nem csak megnyúlnak, hanem rugalmasabbakká is válnak. Ha az izmokat csak erőltetjük, ez nem fog bekövetkezni. Következésképpen fontos, hogy a testhelyzetek kitartása közben ne rántsuk vagy húzzuk meg hirtelen izmainkat, mivel ez megkeményíti és megrövidíti az izomrostokat.

Ászana végrehajtása közben legyél mozdulatlan, csukd be a szemedet, figyelmedet befelé irányítsd, tudatodat irányítsd a feszülő, nyúló területre, addig végezd a gyakorlást, amíg érzed a nyújtást, ami kellemetlen lehet, de fájdalom még nem jelentkezik. Ha elkalandozik a figyelmed, engedd meg neki, majd tudatosítsd, hogy elkalandozott, és térítsd vissza a feladathoz. Legyél türelmes a figyelmeddel, ne bosszantson, hogy elkalandozik. Continue reading

Testtudatosság 4. – Gyakorlás a test-lélek-szellem teljességének tudatában

Miért foglalkozunk a testtel amikor gyakorlunk?

A lélek addig nem ölt testet, vagy nem ad életet a szellemnek, míg meg nem bizonyosodik arról, hogy a majdan lakóhelyéül szolgáló test valóban virul-e. Ügyes eszköz a testem, vagy akadály?
A testnek elég erősnek (vitálisnak, energikusnak, rugalmasnak, lazának) kell lennie, hogy a lélek lakóhelyéül váljon, ami aztán megteremtheti, illetve médiumává válhat a szellemnek. Csak ekkor kezd a test mélyértelműen tanítani, pontosabban ekkor kezdjük megérteni, amit tanít. Ezt nevezem a szellem megtestesítésének. És ekkor kezdődik a test átszellemítése is, ami a másik irányba ható folyamat. De mindkettő a test megfelelő formába hozásában gyökerezik. Tehát mondhatjuk, hogy a test a kulcs. Más szavakkal, az edényt ki kell égetni, hogy be tudja fogadni a lényeget, a földet fel kell szántani, hogy termékennyé váljon. Ebben áll a testtel való munka szakralitása, és a test tényleg templommá válhat.. rajtad múlik.. mindig kéznél van.. egy mester.. Continue reading

Testtudatosság 3. – Test kihatása az energetikára és a tudatra

Test kihatása az energiára

A mély egyenletes légzéssel párosított lassú, fokozatos nyújtás az egyik legjobb módszer a test akadálymentesítésére, ennek következménye az érzékenységünk, érzékelésünk finomodása, ennek következménye az energiaáramlás felszabadulása testünkben.  A depressziódon, vagy az aggodalmaidon nem biztos, hogy tudsz változtatni, de nyújtani biztosan tudsz. A test eszköz, ragadd meg, és látni fogod, hogy test és tudat hogyan  van hatással egymásra!

Az energiának szükséges a szabad és blokkmentes út, hogy áramoljon és átalakuljon. A testben az energia csapdába tud esni az izmokban, amelyek mindig hatással vannak az idegrendszer működésére, mivel a izomfeszültség elfojtja az idegeket, ezeket nevezzük neuromaszkuláris csomóknak, vagy blokkoknak. Másik akadály a merev, rugalmatlan ízületekben rejlik, amelyek szintén kihatással lehetnek az idegrendszerre, gondoljunk csak a merev csigolyákra, amik blokkolják a gerincvelőből kilépő idegnyúlványokat. Continue reading

Testtudatosság 2. – Külső és belső

A jóga rendszerében úgy tartják, hogy a test elszennyeződhet az anyagcsere melléktermékeitől, kémiai vagy más mérgező anyagoktól. E szennyeződések a tudati tisztaság főbb akadályai. A jógában több lényeges tisztító gyakorlat létezik, mely segíti a test természetes tisztító funkcióit a méreganyagok eltávolításában, ilyen tisztító technikákat alkalmaznak az orr, arcüreg, torok, gyomor, vékony-, vastagbél és a tüdő tisztítására.

A modern orvostudomány kevesebb hangsúlyt fektet a test belső ökológiájára, a tisztulásra és a belső folyamatokra irányuló érzékenységre. A külső jelek több figyelmet kapnak, ha egy beteg pl pattanásos vagy kiütéses a hangsúly a külső kezelésen van, ahelyett hogy a szervezet mögöttes zavaraira figyelnénk. Az elnyomott tünetek más formákban újra előbukkannak, például egy elnyomott ekcéma asztma formájában jöhet elő. Continue reading

Testtudatosság 1. – Test, mint eszköz, kapu

A fizikai testhelyzetek fontosak, ám a jóga képzés első fázisához tartoznak, azáltal hogy a gyakorló megtanulja fegyelmezni testét, fizikailag hajlékony, egészséges, és ellazult lesz, így lesz képes kényelmesen követni a jóga lényegi vonatkozásait, a tudati munkát, a befelé fordulást. Ez azonban nemcsak fizikai felkészülés, hiszen egyfelől a fegyelem, a tudatosság és uralom kiterjesztése a testre modellül szolgál a későbbi munkához, más szinteken. Másfelől pedig a test-elme, test-tudat, vagy test-lélek dualitás nem két fél, nem két külön álló létező, hanem egyazon létezőnek, entitásnak a két arca, vagy az érem két oldala, tehát egyiken keresztül a másik megragadható, befolyásolható, alakítható és ugyanígy fordítva is. Continue reading

A csodálatos fascia

Amikor reggel kikászálódunk az ágyból és egy jó nagyot nyújtózunk, nem csak az izmainkat nyújtjuk, hanem a titokzatos, sokszor érdemtelenül mellőzött ún. fasciát, vagy izompólyát is. A fascia tulajdonképpen maga a kötőszövet, amely hidat képez a test funkcionális egységei között. Minden szövetet, szervet, izmot behálóz, összeköt, formál, támaszt ad és összetart. Belső kapcsolatot teremt a koponyától a talpig szinte a test minden részével. Megadja az izmok, szervek, csontok, az agy és az idegrendszer tartását, elrendezését, körülveszi a testben lévő folyadékot. Continue reading

Tisztítókúrák

A tisztítókúrák legelőnyösebb ideje a tavasz. A hosszú tél után szervezetünk készen áll rá és igényli is, valamint ilyenkorra időzítenek a vallások böjt időszakai is. Érdemes a tavaszi zsongásban való elmélyülés előtt egy pár napot a testünk és tudatunk kitisztítására szentelni.

A tisztítókúra előnyei és veszélyei

Számos előnye van, ha rászánjuk magunkat. A bélcsatornában rekedt salakanyagok eltávoznak (ez súlycsökkenéssel is jár!), a sejtek anyagcsere terméke kiürül, az immunrendszerünk erősödik, az emésztésünk hatékonyabbá válik, szellemileg frissebbek leszünk, a memóriánk javul, határozottabbak, letisztultabbak, kiegyensúlyozottabbak leszünk, érzékenyebbé válunk az energiákra, ami megmutatkozik önmagunkkal, másokkal és a világgal való kapcsolatainkban is, és még sorolhatnánk milyen előnyöket teremt. Mivel egyre több méreganyag jut a szervezetünkbe az ételeken, levegőn, italokon keresztül, ezért egyre gyakrabban szükséges tisztítókúrát is tartanunk, hogy mindezt ellensúlyozzuk és fenntarthassuk az egészséges állapotot. Testünk megtisztítása hatással van tudati állapotunkra is, így a tisztítókúra hatásaként emelkedhet tudatosságunk, s az életenergia szabadabban áramlik át rajtunk, s végzése közben megfigyelhetjük a kapcsolatot testünk és a tudatunk között. Continue reading