Légzéstudatosság 1. – Lélekzet

Testünk és tudatunk állapotát két dolog határozza meg nagymértékben: gerincünk állapota és légzésünk minősége. Korábban tárgyaltuk a gerinc állapotának fontosságát, jelen fejezetben a légzést tárgyaljuk. Ászana (testhelyzetek) és pránajáma (légzéstechnika) a jóga két fontos lépcsőfoka. A légzésünk minősége meghatározza tudatállapotunk, tudatfolyamunk, tudatunk tartalmainak minőségét.  Ha a légzés felszínes, zavart, izgatott, akkor a tudatunk is ennek megfelelően viselkedik, ha légzésünket rendezzük, és tudatosan végezzük, akkor ennek megfelelően tudatunkban is beállnak a megfelelő változások. A nyugodt, mély légzés, a stresszmentes, kiegyensúlyozott, hosszú, derűs élet titka. Az állatvilágban is azok az állatok élnek a tovább, amelyek a lassabban lélegeznek. Continue reading

Tantra – Kapocs a modern élethez I. rész

Swami Satyananda Saraswati előadása a Sivananda Yoga Vedanta
Centre-ben, Antwerpenben, Belgiumban, augusztus 29-én

A modern világ nagy változatosságot és sokféleséget mutató kultúra.
Mindenhol a változást látjuk; új fejlesztéseket. Az ember minden szinten
fejleszti fogalmait és tágítja nézeteit,befogadva az élet új és hatékonyabb
formáit és elérve többdimenziós céljait. A modern gondolkodás teljesen
különbözik más kultúrák és idõk embereinek gondolkodásától. Nagyon
gyakorlatias és agresszív. Félelmetes a sebessége, és mindig felfedez valamit.
A modern gondolkodás csodálja az idealizmust és a kereszténység, a
védikus filozófia valamint a buddhizmus tanait, ugyanakkor képtelen beolvasztani
vagy gyakorolni ezeket, mivel nem illeszkednek a saját mintáiba. Ezt megértve,
a mai embereknek a spirituális élet más útjait kell keresniük,
amely illeszkedik az életük változó mintáihoz, és amelyet az elméjük
képes elfogadni.

Continue reading

Testtudatosság 4. – Gyakorlás a test-lélek-szellem teljességének tudatában

Miért foglalkozunk a testtel amikor gyakorlunk?

A lélek addig nem ölt testet, vagy nem ad életet a szellemnek, míg meg nem bizonyosodik arról, hogy a majdan lakóhelyéül szolgáló test valóban virul-e. Ügyes eszköz a testem, vagy akadály?
A testnek elég erősnek (vitálisnak, energikusnak, rugalmasnak, lazának) kell lennie, hogy a lélek lakóhelyéül váljon, ami aztán megteremtheti, illetve médiumává válhat a szellemnek. Csak ekkor kezd a test mélyértelműen tanítani, pontosabban ekkor kezdjük megérteni, amit tanít. Ezt nevezem a szellem megtestesítésének. És ekkor kezdődik a test átszellemítése is, ami a másik irányba ható folyamat. De mindkettő a test megfelelő formába hozásában gyökerezik. Tehát mondhatjuk, hogy a test a kulcs. Más szavakkal, az edényt ki kell égetni, hogy be tudja fogadni a lényeget, a földet fel kell szántani, hogy termékennyé váljon. Ebben áll a testtel való munka szakralitása, és a test tényleg templommá válhat.. rajtad múlik.. mindig kéznél van.. egy mester.. Continue reading

Testtudatosság 3. – Test kihatása az energetikára és a tudatra

Test kihatása az energiára

A mély egyenletes légzéssel párosított lassú, fokozatos nyújtás az egyik legjobb módszer a test akadálymentesítésére, ennek következménye az érzékenységünk, érzékelésünk finomodása, ennek következménye az energiaáramlás felszabadulása testünkben.  A depressziódon, vagy az aggodalmaidon nem biztos, hogy tudsz változtatni, de nyújtani biztosan tudsz. A test eszköz, ragadd meg, és látni fogod, hogy test és tudat hogyan  van hatással egymásra!

Az energiának szükséges a szabad és blokkmentes út, hogy áramoljon és átalakuljon. A testben az energia csapdába tud esni az izmokban, amelyek mindig hatással vannak az idegrendszer működésére, mivel a izomfeszültség elfojtja az idegeket, ezeket nevezzük neuromaszkuláris csomóknak, vagy blokkoknak. Másik akadály a merev, rugalmatlan ízületekben rejlik, amelyek szintén kihatással lehetnek az idegrendszerre, gondoljunk csak a merev csigolyákra, amik blokkolják a gerincvelőből kilépő idegnyúlványokat. Continue reading

Testtudatosság 2. – Külső és belső

A jóga rendszerében úgy tartják, hogy a test elszennyeződhet az anyagcsere melléktermékeitől, kémiai vagy más mérgező anyagoktól. E szennyeződések a tudati tisztaság főbb akadályai. A jógában több lényeges tisztító gyakorlat létezik, mely segíti a test természetes tisztító funkcióit a méreganyagok eltávolításában, ilyen tisztító technikákat alkalmaznak az orr, arcüreg, torok, gyomor, vékony-, vastagbél és a tüdő tisztítására.

A modern orvostudomány kevesebb hangsúlyt fektet a test belső ökológiájára, a tisztulásra és a belső folyamatokra irányuló érzékenységre. A külső jelek több figyelmet kapnak, ha egy beteg pl pattanásos vagy kiütéses a hangsúly a külső kezelésen van, ahelyett hogy a szervezet mögöttes zavaraira figyelnénk. Az elnyomott tünetek más formákban újra előbukkannak, például egy elnyomott ekcéma asztma formájában jöhet elő. Continue reading

Testtudatosság 1. – Test, mint eszköz, kapu

A fizikai testhelyzetek fontosak, ám a jóga képzés első fázisához tartoznak, azáltal hogy a gyakorló megtanulja fegyelmezni testét, fizikailag hajlékony, egészséges, és ellazult lesz, így lesz képes kényelmesen követni a jóga lényegi vonatkozásait, a tudati munkát, a befelé fordulást. Ez azonban nemcsak fizikai felkészülés, hiszen egyfelől a fegyelem, a tudatosság és uralom kiterjesztése a testre modellül szolgál a későbbi munkához, más szinteken. Másfelől pedig a test-elme, test-tudat, vagy test-lélek dualitás nem két fél, nem két külön álló létező, hanem egyazon létezőnek, entitásnak a két arca, vagy az érem két oldala, tehát egyiken keresztül a másik megragadható, befolyásolható, alakítható és ugyanígy fordítva is. Continue reading