Tantráról

A tantra, mint szellemi áramlat az első évezred közepén jelenik meg a középkori Indiában és a környező területeken felforgatva a korábbi etikai, szellemi értékrendet ahogyan a szellemi törekvéseknek új irányultságot, formát ad. A tantra nem a hindu kultúra sajátja, mert tőle függetlenül megjelent buddhista és más hagyományok területein is. A tantra nem vallás, nem filozófia, hanem sokkal inkább szemléletmód és hozzáállás, amely áthatotta az akkori hindu, vagy buddhista filozófiákat, módszertanokat, gyakorlatrendszereket. Bizonyos értelemben pl. a harcművészet is tekinthető tantrikus útnak.

A tantrikus módszer lényege, hogy akadályainkat, korlátainkat, tehát a bennünk működő zavaró kondicionáltságunkat a szellemi úton járás eszközévé alakítjuk át. A tantra jelent kiterjesztést is, tehát a spirituális törekvéstől korábban idegen életterületekre is ki kell terjeszteni a praxist. Ami korábban a szellemi irányultság akadálya volt, az most eszközévé vált (pl.: a szexuális vágy; innen ered a modern szexista tantra felfogás). Ezekre bennünk működő erőkként, energiákként tekintünk, amelyek be vannak zárva bizonyos nem kívánt formákba és miközben ezen formák átalakításán dolgozunk igyekszünk megőrizni a bennük lévő erőpotenciált. Ezen kondíciók lehetnek gondolatbeli, érzet-érzés-érzelembeli, vágybeli, akaratbeli, indítékbeli tudattartalmak. A közös bennük az, hogy mozgatva, mondhatni rángatva vagyunk általuk, tehát nincs kontrollunk felettük, sokszor tudatosak sem vagyunk felőlük. A cél az, hogy ezen tudattartamok elől – függetlenül attól, hogy jó vagy rossz, kellemes vagy kellemetlen – ne zárkózzunk el, ne fojtsuk el őket, hanem éljük meg őket, figyeljük meg őket anélkül, hogy destruktív módon megnyilvánítva rávetítenénk azt környezetünkre, próbáljunk meg azonosulni velük, majd elkülönülni tőlük, majd idővel egyre inkább kontroll képességet szerezni felettük és átalakítani és használni a bennük szunnyadó erőpotenciált. Ugyanígy viselkedjünk a modern világi dolgok, a világban jelen lévő domináns (akár destruktív) erőkkel, tendenciákkal szemben is. Tehát ne akarjunk elzárkózni, elmenekülni attól, ami velünk történni akar, amit az élet hoz számunkra, mert ami itt és most velünk történik, az nem véletlen történik velünk, azzal dolgunk van.

A keleti hagyomány szerint a jelen kor embere számára a tantra útja a leginkább járható út – bár a tantrikus szemléletmód nem feltétlen alkalmas és gyümölcsöző mindenki számára, tehát nem ez az egyedüli üdvözítő út.

Szexuál tantra, szexuál jóga, szexuál alkímia, a szerelem és szexus metafizikája

A Tantra nem valami szexuális technika, nem buzdít szexuális szabadosságra, bár tudatos megélés, de nem a vágyak kiélése, és nem a pillanat hevében megélt hedonista élmény, bár a tantra foglalkozik a szexualitással is ugyanúgy, mint az ember életének más területeivel is. A szexuál-tantra a minden emberben meglévő szexuális vágyban hatalmas, teremtő erőpotenciált lát, amely bizonyos gyakorlatok, módszerek, és önfegyelem révén kiaknázható, átalakítható és az ember lelki-szellemi fejlődésének fontos erőforrása lehet. Ezen gyakorlatok során a nemi egyesülésben a két fél érzéki kielégülés helyett, szellemi perspektívát, metafizikai beteljesedést keres, az ellentétes pólusok egymásba olvadása révén az egységélményben való feloldódást.

Ehhez egyrészt szükséges a megfelelő technikák, gyakorlatok végzése, transzformáció a fizikai, nemi szinten, valamint a szexuális vágy, a biológiai késztetés kontrollja, önuralom, a rögzült kondíciók felülírása. Ez a szexuális tényező (2. csakra).

Másrészt azonban elengedhetetlen a kölcsönös szerelemben lét a másik fél irányába, tehát a szív szintjének megnyílása, ez a lelki tényező (4. csakra), az átlényegítő erő, amely segíti a bennünk működő ösztönös, nyers, zsigeri késztetés megnemesítését.

Végül harmadrészt a helyes tudati hozzáállás, a tudati tényező (6. csakra), amelyből a törekvés és elhatározás fakad, itt történik a tudatos összpontosulás és tudati kontroll a tapasztalás során, majd az élmények integrációja, illetve a lényünk egészét átható szublimáció, felemelkedés, szellemi értelemben vett kiteljesedés megvalósulása.shiva_shakti

A fentiek integrációja révén a jógi fokozatosan képes lesz átlényegíteni társát és önmagát – így a világot is – és mintegy megistenülve az egyesülésben egy páratlanul intenzív lehetőség nyílik a párban való szellemi fejlődésre, a dualisztikus körülmények, korlátozó tényezők meghaladására, és egy egyre teljesebb, tökéletesebb létállapot megvalósítására, kiterjesztésére.

Neotantra

Nyugaton a tantra nagyrészt félreértett, másrészt manapság van egy olyan trend, hogy a jól és kellően egzotikusan hangzó tantra címkét rásütik mindenre, ami szívcsakrával, szeretettel, szerelemmel, szexualitással, orgazmussal kapcsolatos. Manapság sokan sokfélét értenek tantra alatt, ebben nem is szeretnék rendet tenni, inkább elválasztanám mindezt az ezoterikus szinkretizmust a klasszikus tantrától, mivel a dolgok összemosása csak zavart és félreértést okoz. A neotantrikus megközelítések és értelmezések között is vannak értékes elképzelések, és hathatnak felszabadítóan, segíthetnek megnyílásunkban, kibontakozásunkban, önismereti tapasztalatokat adhatnak, mindemiatt van létjogosultságuk, de korántsem biztos, hogy kielégítik a fentebb tárgyalt klasszikus tantra kritériumait, és tapasztalatom szerint több bennük a felszínes, zavaros, hatásvadász elem, mint a számomra lényegi, letisztult spiritualitás.

Továbbá a tantra nem csak a szexuális vággyal foglalkozik, hanem ugyanúgy foglalkozik a negatív (zavaró) érzelmi állapotokkal is, tehát például a dühvel, haraggal, ellenszenvvel, vagy a félelemmel is. Ezekben szintúgy átalakítandó erőpotenciált lát, mint minden bennünk működő erőben, amelyek a fent említett módon javunkra válhatnak.

Sápi Ádám

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


+ öt = 12