Tudod-e, hogy valójában mi is a jóga? Tudomány, sport, mentálhigiéné, vallás, filozófia, belső út?
Azt itt felsorolt szavak többnyire nyugati találmányok. Az elme próbálja az általa ismert kategóriákba gyömöszölni a jógát. A jóga a nyugati értelemben nem tudomány, nem filozófia, s legfőképp nem vallás. Ha nem szűkülünk le ezen fogalmak nyugati értelmezésére, hanem megengedjük az ősi, keleti, törzsi, spirituális, holisztikus értelmezést, akkor mondhatjuk, hogy tudomány is, filozófia is, vallás is, de legfőképp: a valóság felfedezésének a gyakorlati útja befelé fordult önvizsgálat során.
A jóga célja az egyén megvilágosodása, a Lélek megkülönböztetése mindattól, ami nem a Lélek, a Természet kötöttségéből való felszabadulás, így az egyéni lélek újraegyesülése eredetével, a kozmikus Önvalóval, a végső valósággal való eggyé-válás közvetlen tapasztalata, belső átélése, melynek neve szamádhi, s mely az elme örvényléseinek megszüntetésével, s ezáltal az elmén való túljutással érhető el.
A nyugat egyoldalúan ismerte meg a jógát, és a testgyakorlatokkal azonosította azt, erre redukálta.
Kihagyva a jóga tényleges lényegét, a szellemi utat, a megvilágosodást, és materialista módon a testi egészség megőrzésére, a test szépségére, rugalmasságára, megfiatalítására, a fizikai relaxációra és a stresszoldásra redukálta a megvilágosodás szent ösvényét. Ezek mind fontosak, és az életminőséget fokozzák, a testi és felszíni-lelki jóllétet segítik. A végső célt, a felébredést, megvilágosodást célzó jógik számára ezek, mint az út „melléktermékei” szintén rendelkezésre állnak.
Egy jógi ösvényén, aki ászanákat (a meditatív jógatorna testgyakorlatai) is végez, mielőtt ülőmeditációt végez, az ászanák a testi egészségfenntartás eszközei, hisz meditálni betegen nem igazán lehet. Ehhez erős, egészséges test kell. Emellett ezen gyakorlatokkal lehet kifejleszteni a meditációs ülés testtartását is. Ehhez hozzájön az ilyen testgyakorlatok elmenyugtató hatása (ha ilyen módon végzik őket). Ebben a keretben tehát – az ősi módon – a jóga testgyakorlatai a meditáció elősegítői, előkészítői, keretei, de nem helyettesítői. A jógának számtalan gyakorlata van, többnyire ezek meditációk, amit ülve, csukott szemmel végeznek. A testi ászanák tehát csak egy része a jóga rendszerének. Vannak olyan irányzatok a jógában, melyek a testgyakorlatokat egyáltalán nem használják, s vannak, amelyek kis mértékben, mások nagyobb mértékben alkalmazzák. A hatha jógában a testgyakorlatokat kiegészítve a légzésekkel és testi tisztításokkal kifejezetten arra használják, hogy a pránát (bioenergia) a finomtest energiacsatornáiban kiegyenlítsék, harmonizálják, hogy az elme lenyugodjon, és képessé váljon meditálni. Más gyakorlatrendszerben, pl. a kundalini jógában pedig a csakrák megnyitására és az energia felébresztésére használnak ászanákat is. A jógik ha jógatornáznak is, azt sosem önmagukban a testi egészségért teszik.
A jóga célja tehát nem a rugalmas test kialakítása önmagában, az ego kényelmének biztosítása a világban a napi stressz redukálásával a relaxáció által, hanem a megvilágosodás, a szamádhi elérése, a Lélek megtapasztalása, a felébredés elérése. Ez úgy lehetséges, ha az elme tökéletesen elnyugszik, elcsitul s leáll. (Az elme a kisebb egység, a nagyobb egység a tudat – ebben van az elme, ami egyenlő: ego).
A jóga egy holisztikus spirituális út. Spirituális abban az értelemben, hogy a végső kérdésekre ad választ, és az ember legmagasabb képességeit, élményvilágát hozza elő, holisztikus pedig abban az értelemben, hogy egyszerre tölti be azon funkciókat, melyet nyugaton a felvilágosodás óta elkülönítetten tárgyalunk. Egyszerre lélektan, filozófia, vallás, egészségmegőrzés, és megvilágosító gyakorlatrendszer.
forrás: http://www.integralakademia.hu/aktualitasok/archiv/2011/oktober/18/tudod-e-hogy-valoj
