Mi is az az integrál szemlélet?

..integrál..

– egyrészt a két véglet, tehát a modern nyugat és az egzotikus kelet érdemeinek aranyközépútja, az egyik véglet a wellness jógagyárak marketing és izzadságszagú kínálata, a másik véglet pedig az idegen egzotikus kultúrák múltba vesző misztikus ködéből szőtt illuzórikus fátylak hada az ezo-spiro piacon

– másrészt az egyetemes bölcseleti hagyomány és a modernitás eredményeinek szintézise, érzésem szerint itt is feszül egy konfliktus, mintha a kettő nem békélhetne egymással, a jelen a múlton kell alapuljon, a tartalmat át kell alakítani, és át kell menteni a jelenbe, a tökélyharcosoknak új formákat kell találniuk, ami nem idegen a modernitástól, és nem veszik el benne a lényeg, még ha máshogy is hívjuk

– harmadrészt a tanítások 3 klasszikus szintjének – test, lélek, szellem – harmonikus egysége, ez a hármasság minden kontextusban él, még ha más szavakkal is illetik őket, idejétmúltnak tekinteni őket balgaság volna

– negyedrészt, hogy több, egymástól formailag idegen, de lényegileg hasonló módszer, nyelv, stílus kerül integrálásra a lényegi tartalom átadásának érdekében, egyfelől mindig igyekszem azt a formát (nyelvet, módszert, stílust, tehát közvetítő közeget) megtalálni, amely segítségével a leghamarabb célba ér az üzenet, másfelől folyamatosan kutatom ezen területek találkozási pontjait, átfedéseit és dolgozom új lehetséges szintéziseken, esetemben a következő formailag idegen, de lényegileg hasonló területekről van szó: jóga, integrál tai chi, chi kung, tai ji quan, test- és mozgásorientált terápiás módszertanok, kontaktimprovizáció, bodywork, előadóművészet, önkifejezést, önismeretet elősegítő játékos, vagy drámai módszerek, pszichológia, filozófia, vallásbölcselet, tantra, buddhizmus, taoizmus,

– ötödrészt, hogy nem csak az egyén fejlődése fontos, hanem a közösségé is, mert a gyakorló, nem kiragadható a gyakorlói közösségből, hiszen közösség nem egyenlő az őt alkotó egyének összességével, az annál több, mint ahogyan az erdő sem csak sok fa, tehát a pszicho és szocio szintek át kell hassák egymást, mindkét szinten kell dolgoznunk, egyéni fejlődésünk érdekében ki kell tágítani horizontunkat is és nem csak vertikális kell legyen a törekvés irányultsága, hanem horizontális is, amennyiben ez nem valósul az egyéni fejlődés bizonyos szint után akadályoztatva van, az egyén egy idő után csak a közösség révén képes kibontakozni, a közösség tükör és a kinyílás, kapcsolódás terepe

– hatodrészt jelent még jelen idejűséget, folyamatban, folyamban, flowban létet, a hatások, amik engem értek, a szellemi táptalaj, amiben növekedtem, amiből kialakultam, ami jelenleg is körülölel, alakít, mindezek folyamatos integrálódása, mert mindez nincsen készen, nem egy múltbéli konzerv tanulmány, módszer, mester, iskola, vonal, szellemiség, hanem egy folyamatos érésben és kiteljesedésben lét, ez nem valami, hanem valaminek az állandó meghaladása, és ezért nem integrált, vagy integratív, hanem integrál..

– hetedrészt jelenti, hogy számomra a spirituális szemlélet-gyakorlat-életmód nem elidegeníteni akar a hétköznapi élettől, nem leválasztani akar arról, ami vagy, – mint azt oly sok esetben látom törekvők és szellemi iskolák esetében – hanem abba szeretne mélyebben belehelyezni, tehát az én spiritualitásom egy pragmatikus spiritualitás, amely természeténél fogva nem válhat életidegenné és nem szeretne meghasonlást az életben, mint amikor van egy hétköznapi énem, amit muszáj élnem, és van egy spirituális, amit szeretnék élni, és ennek megfelelően a kettő állandóan súrlódik és őrlődöm köztük, az én spiritualitásom dogma mentes, rólad szól, ahol az ego a barátunk, nem ellenség, ő a felsőbb kibontakozásunk kulcsa..

– a közismert wilberi integrál szemléletet is osztom, de ahogy fentebb kifejtem esetemben e jelző személyesebb, nem teljesen azt jelenti, amit nála

Modernitás / Tradíció

“Gyakorolni azt, ami régi és ismerni azt, ami új.” – Kung Fu-Ce

A modern jóga (és a modernizációnak áldozatául esett, keletről jött egyéb mozgáskultúrák) jellemző módon a testi gyakorlást nagyrészt önmagáért űzik, a test tökéletesítéséért, vagy annak egészségéért, a testtől indulva és a legtöbb esetben ott is végződve. A test megfelelő formába hozása fontos, de nem ez a lényeg. A tradíció és az én szemléletmódom szerint a test eszközként kell funkcionáljon, a gyakorlás során a testen – a személyiség legkülső megjelenési formáján, burkán – keresztül ragadjuk meg a finomabb lényegiségünket. A gyakorlás fő célja számomra nem az, hogy a gyakorlatok végrehajtását tökéletesítsük, vagy azoktól egészségesek legyünk, hanem hogy rámutassunk, megragadjuk a forma (test) mögött meghúzódó finomabb lényeget (energia, psziché, lélek, szellem) és tudatosítsuk a tudattartamok általi mozgatottságunkat, meghatározottságunkat, majd ezen tendenciákat fokozatosan átalakítsuk. A testen, mint kapun keresztül hatolunk önmagunk mélyére és az értékes tapasztalást integráljuk lényünk egészébe. A test, mint tükör funkcionál, belsőnk tükre, a testtel való gyakorlásról az önismereti, (test)tudati aspektus nem leválasztható, mert anélkül csak felszínes testedző módszer marad. A tradicionális értelemben vett gyakorlásnak feltétele az egészséges test, a modernitásban sok esetben a célja.

Forma / Tartalom

Ha kell a jógahagyomány szimbólumai segítségével fejezem ki magam, ha valakinek az egészség a célja, akkor arról beszélek, ha a neurológiai, vagy élettani aspektus fontos, akkor arról beszélek, ha valakinek a metafizika fontos, akkor a filozófia nyelvén beszélek, ha kell a mélylélektan vagy a transzperszonális pszichológia nyelvezetét használom, ha kell a tantrikus buddhizmus nyelvén fogalmazok, vagy keresztény köntösbe öltöztetem, vagy a taosita alkímia nyelvén mondom el. Ugyanarról a lényegiségről, arról az időtlen dharmikus igazságról van és volt mindig is szó, csak ezt minden kultúra a saját szimbolikus nyelvezetén fogalmazta meg, hogy közelebb hozza az adott kor emberéhez, de a globalizáció korában a multikulti eklektikában szerintem fontos, hogy kulturális különbségek, kódok vagy szemléletmódok ne álljanak a Dharma útjába,  tehát a forma változhat és a formák jönnek-mennek, mert időbe vetettek, de a tartalom nem nagyon változik és én azt igyekszem – a kívánt módon felöltöztetve – közvetíteni.

Integrál Tai Chi (jóga, tai chi, buddhizmus)

Jóga mellett integrál tai chi oktató is vagyok, ebben a rendszerben egy számomra lényegi modern szintézis bontakozik ki, amely több hagyományból merít (jóga, tai chi, buddhizmus) és illeszti össze azokat, modern formába öltözteti és aktualizálja azokat, egyéni önismereti és közösségformáló aspektusokat hangsúlyozva, és mindezt anélkül teszi, hogy bele akarna olvadni az egyre tágabb teret nyerő felszínes new age ezoterizmus lila ködébe. Fontos, hogy a mai kor embere számára könnyebben megragadható legyen a lényeg, hogy ne fedje el azt egy idegen kultúra múltba vesző egzotikus szimbolizmusa, és ne zavarja azt össze a kultúrák közti átjárhatóság problematikája. (Ez az integrálszemlélet a wilberivel rokon, de nem onnan ered.)

Integrálom

A fentiekhez illeszkedve, és azt továbbgondolva saját szerepemet is abban látom, hogy az integrál szemléletet képviselve oktatóként működöm, aki (test)tudatosságot fejleszt, valamint önismeretet mélyít, teszi ezt gyakorlatorientáltan, jóga, tai chi, chi kung, buddhizmus, test és mozgás orientált terápiás és egyéb önismereti módszerek, eszköztárak segítségével. Ezekbe csomagolva igyekszem a kultúrafüggetlen, egyetemes bölcselet morzsáit átadni.

Visits: 854 | Today: 1 | Total: 242446

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


hat × = 48