Ahogy a jóga leigázta a Nyugatot

by

0

Az ünnepek tervezése nagyban folyik India szerte, jóllehet a nagy nap, 2013. január 12-e, Vivekananda születésének 150. évfordulója csak néhány hónap múlva esedékes. A hazájában jól ismert Vivekananda, nem túl régóta a Kelet első misszionáriusaként ismert nálunk, Nyugaton is.

Ha megütközöl azon, hogy most már a sarki boltot is jóga stúdióvá alakították át, akkor Vivekanandát kárhoztathatod azért, mert bevezette a „jóga” kifejezést a köztudatba nyugaton– bár aligha a gyakorlás kultuszára és a drága segédeszközökre gondolt.

A kalkuttai arisztokrata család sarjaként Narendranath Datta néven született indiai szerzetes 1893-ban érkezett Bombay-ből Chicagóba sárga szerzetesi lepelben kevés pénzzel két hónapi csüggesztő utazás után. Annak ellenére, hogy a megelőző éjszakát egy tehervagonban töltötte, az ifjú misztikus fellépése elektromos sokként hatott a Vallások Parlamentjének szeptember 11-ei megnyitóján. Bővebben… →

Pránajáma

by

0

Miközben az õsi jógaszövegek és a régebbi, jógik által írt könyvek is
meglehetõsen nagy teret szentelnek a különféle pránájáma technikáknak, ma-
napság azt tapasztaljuk, hogy mind az oktatásban, mind az egyéni, otthoni
gyakorlásban betöltött szerepük eltörpül az ászanák gyakorlása mellett. Ritka
kivételtõl eltekintve a résztvevõk inkább szükséges „rossznak” tekintik ezeket a
gyakorlatokat, amit csupán az oktató kedvéért végeznek, belsõ meggyõzõdés, a
légzés és a prána titkainak megismerési vágya nélkül. Nem véletlen az ászana-
centrikus rendszerek sikere a nyugati társadalmakban, mivel a gyakorlás
elsõdleges célja a test tökéletesítése, rugalmassá tétele, uralása.
A légzés ugyanakkor sokkal „énközelibb” életfolyamat. Lefolyása, jellege,
változásai sokkal jellemzõbbek ránk, mint gondolnánk, és elsõdlegesen az anyai
mintát követik. Megváltoztatása tehát nem véletlenül ütközik erõs belsõ
ellenállásba. Ezek az ellenállások ugyanis saját belsõ értékeink, korlátaink,
mintáink következtében jönnek létre, azokat a pontokat jelzik, ahol nem
tudunk elõítéletek nélküli, befogadó, objektív álláspontunkat megõrizve szem-
benézni az élet eseményeivel. Bővebben… →

Tisztító kúra

by

9

A tisztító kúra legelőnyösebb ideje a tavasz. A hosszú tél után szervezetünk készen áll rá és igényli is, valamint ilyenkorra időzítenek a vallások böjt időszakai is. Érdemes a tavaszi zsongásban való elmélyülés előtt egy pár napot a testünk és tudatunk kitisztítására szentelni.

tisztito kura

A tisztító kúra előnyei és veszélyei

Számos előnye van, ha rászánjuk magunkat. A bélcsatornában rekedt salakanyagok eltávoznak, a sejtek anyagcsere terméke kiürül, az immunrendszerünk erősödik, az emésztésünk hatékonyabbá válik, szellemileg frissebbek leszünk, a memóriánk javul, határozottabbak, letisztultabbak, kiegyensúlyozottabbak leszünk, érzékenyebbé válunk az energiákra, ami megmutatkozik önmagunkkal, másokkal és a világgal való kapcsolatainkban is, és még sorolhatnánk milyen előnyöket teremt. Mivel egyre több méreganyag jut a szervezetünkbe az ételeken, levegőn, italokon keresztül, ezért egyre gyakrabban szükséges tisztító kúrát is tartanunk, hogy mindezt ellensúlyozzuk és fenntarthassuk az egészséges állapotot. Testünk megtisztítása hatással van tudati állapotunkra is, így a tisztító kúra hatásaként emelkedhet tudatosságunk, s az életenergia szabadabban áramlik át rajtunk, s végzése közben megfigyelhetjük a kapcsolatot testünk és a tudatunk között. Bővebben… →

Jóga és a pszichológia, pszichoterápia, gyógyítás egyesítése

by

1

Egyre nagyobb részét uralhatjuk testünknek, gondolatainknak és érzéseinknek (a jóga, a pszichológia, a pszichoterápia és a gyógyítás találkozása)

Az ősi jógatudomány és az orvostudomány, pszichoterápia hogyan egyesíthető? Most már műszerekkel is kimutatható, hogy a valódi jógi képes szívét megállítani, hőmérséklet különbséget létrehozni tenyerei között és akár pár másodperc alatt tumort létrehozni és eltüntetni (lásd Swami Rama és mestere képességeit). Tehát tudatosan tudunk hatni testünkre, mely segít a betegség megelőzésében (prevenció) és az egészség fenntartásában mind testi, mind lelki szinten. Hiszen a kettő összefügg: ép lélek ép testben létezik és nem fordítva – jóga, pszichoterápia, biofeedback, tudatos légzés, prána légzés, pszichológia, gyógyítás. Bővebben… →

Daubner Béla – Rádzsa Jóga – a királyi út

by

0

Van valami a gondolaton túl, amivel a tudat azonosul. Ha ezzel nem vagyunk tisztában, naivan azt gondoljuk, hogy azok a gondolatok vagyunk, amiket gondolunk. Patandzsáli azonban azt állítja, hogy lényegileg különbözünk gondolatainktól, éppen ezért megfigyelhetjük őket. A legátfogóbb és legtudományosabb jóga rendszer a Rádzsa Jóga a „királyi út”. Ezt a rendszert a bölcs Patandzsáli kódolta, aki több mint kétezer évvel ezelőtt leírta a Jóga Szútrákat. Astanga jógának is nevezik, illetve „nyolcfokú létrának”, mivel egy nyolc-fázisú rendszerről van szó, mely elvezet az uralomhoz működésünk minden aspektusa fölött. Bővebben… →

Jóga gyakorlás 2. – Szvámi Ráma – Önmagunk megváltoztatása

by

1

Ahhoz, hogy valóban és tartósan meg tudjuk változtatni magunkat, a módszeres önfegyelem és önfejleszés gyakorlása szükséges. A puszta filozófia, elméleti tudás, amíg nem tudjuk a mindennapokban használni lényegi elemeit, nem állja meg a helyét szükség idején. A gyakorlás nem más, mint ennek a tudásnak az alkalmazása a mindennapi életben. Bővebben… →

Gánti Bence – Mi is a Jóga?

by

0

Tudod-e, hogy valójában mi is a jóga? Tudomány, sport, mentálhigiéné, vallás, filozófia, belső út?

Azt itt felsorolt szavak többnyire nyugati találmányok. Az elme próbálja az általa ismert kategóriákba gyömöszölni a jógát. A jóga a nyugati értelemben nem tudomány, nem filozófia, s legfőképp nem vallás. Ha nem szűkülünk le ezen fogalmak nyugati értelmezésére, hanem megengedjük az ősi, keleti, törzsi, spirituális, holisztikus értelmezést, akkor mondhatjuk, hogy tudomány is, filozófia is, vallás is, de legfőképp: a valóság felfedezésének a gyakorlati útja befelé fordult önvizsgálat során. Bővebben… →