Tudatosítás

A testi, érzeti, gondolati tudatosság, az önmagunkra hangolódás képessége, a tudatos jelenlét, az éberség megőrzése kulcsfontosságú minden szellemi úton járás, vagy vallásgyakorlás esetén éppen úgy, ahogyan személyiségfejlődésünk, öngyógyító folyamataink, vagy terápiák esetén is. A fejlődésünknek, a jótékony átalakulásainknak, a képességünknek, hogy változtatni tudunk azon, ami nem tetszik, a képességünknek, hogy életminőségünket pozitív irányba mozdíthassuk alapvető és szükséges feltétele a tudatos jelenlét megtanulása, gyakorlása, állandó fenntartása. A problémák mindig ott jelentkeznek az életünkben, ahol nem vagyunk tudatosak, tudatosnak lenni afelől, hogy hibázunk vagy helytelenül viselkedünk, már fél siker, az igazi probléma az, ha mindezt úgy csináljuk, hogy nem vagyunk tudatosak felőle.
A tudatosítás gyakorlása ott kezdődik, hogy tudatosítjuk azt, hogy mennyire nem vagyunk tudatosak 🙂

Gyakorlásunk közben egyik legfontosabb feladatunk a “tanú” figyelmével való jelenlétünk megtartása, és a teljes odaadással végzett kivitelezés, mert csak így válhatunk érzékennyé testünk jelzéseire, és a testhelyzetek által keltett szubtilis érzetekre. Az ászanák végzése közben mindig tartsunk szünetet, amit arra használjunk, hogy lehunyt szemmel megfigyeljük és tudatosítjuk magunkban mindazokat a változásokat, melyeket gyakorlásunk által mi magunk hozunk létre testünkben, légzés mintánkban, és tudatunkban. A hatha jóga egyik leglényegesebb eleme ez a ráhangolódás a test belső állapotára. Általában hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a testünkből érkező információkat, amíg a test fájdalmassá nem válik, és meg nem betegszik. Kizárólag  a pontos és rendszeres belső megfigyelés hozhatja meg az újonnan szerzett információ integrálását energetikai rendszerünkbe, és eredményezhet gyógyulást, illetve ezáltal őrizhetjük meg egészségünket is hosszú távon.

Minden ászana után csukjuk be szemünket, forduljunk befelé, és figyeljük meg tapasztalás folyamatát, változásait, minőségeit, amik felléptek lényünkben az ászana gyakorlása révén: testi érzetek, érzelmek, gondolatok, vágyak, motivációk, tudatállapotok, akár kellemesek, akár kellemetlenek. Fogadjuk el őket, időzzünk bennük, és tudatosítsuk ezeket a hatásokat, ezáltal fokozatosan kifejlődik bennünk a tudatosság, éberség minden szinten, amely egyre inkább segítségünkre lesz a lényünk belső jelzéseit illetően.

Gyakorlás-> változás-> fejlődés, most erőfeszítés, idővel örvendezel..

A jóga összes gyakorlata egyaránt dolgozik fizikai, energetikai, érzelmi, mentális, szellemi szinten. Terápiás hatását leghatékonyabban akkor fejti ki, ha a megfelelő módon alkalmazzuk az ászanák gyakorlása mellett a különböző tisztító gyakorlatokat (krija jóga, sat karma), légzőgyakorlatokat (pránajáma), mudrákat (gesztus), bandhákat (belső zár, fojtás), mantrákat, és meditációkat, valamint életvitelünkben is meghozzuk a szükséges változtatásokat. Ahhoz azonban, hogy a terápiát önmagunkra hangolva gyakorolhassuk és életminőségünket, s ezáltal világunkat pozitív irányba mozdíthassuk, elengedhetetlen a fentebb említett önmegfigyelés elsajátítása, az egyes elemek hatásmechanizmusának ismerete, de ami a legfontosabb a rendszeres gyakorlás beépítése mindennapi életünkbe.

Az türelem, az önfegyelem kifejlesztése, a rendszeresség, a gyakorlás mindig erőfeszítéssel jár, ezáltal kellemetlen az ego számára, mert kellemetlenséget okoz. Az ego szeret a komfortzónában lenni, nem szeret onnan kimozdulni, azt szereti csinálni, ami kényelmes és kellemes, ezek a határok azonban fokozatosan beszűkülnek, ha az ember nem gyakorol (nem csak jógát lehet gyakorolni). Az idő előrehaladtával az életmódunk, a szokásaink, a jellemünk, világról és magunkról alkotott elképzeléseink, gondolati struktúráink, érzet, érzelembeli reakcióink, vágyaink, és fizikai testünk is szép lassan elvesztik rugalmasságukat és megmerevednek. A gyakorlás révén az ember törekszik és túlmegy a határain, mondhatni kitolja azokat, önmagunk meghaladása mindig kellemetlen, hiszen kényelmetlenséggel jár, erőfeszítéseket kell tenni, de fejlődés, pozitív változás csak erőfeszítés árán lehetséges, az magától nem fog jönni és más sem fogja, tudja elvégezni helyettünk, bármennyi pénzt is fizetünk érte. Más emberek segíthetnek nekünk azzal, hogy irányt mutatnak, pozitív példát mutatnak, inspirálnak, motiválnak minket, de a munka lényegi részét magunknak kell elvégezni. Az ajtóra rámutathatnak, de bemenni nekünk kell. Ez a rossz hír és ez a jó hír is, hiszen mi lehetne annál biztatóbb, hogy csak én vagyok képes a változtatásra, nem függök másoktól és külső körülményektől. A kulcs, a forrás, az erő bennem van, csak fel kell ébresztenem azt, ebben segíthet például a jóga is. Ha én változok, akkor a környezetem, a világ, amiben élek is meg fog változni, hiszen más szemszögből fogok rátekinteni, így mást is fogok látni. Nem mások problémáit kell megoldanom, és nem a világot kell megváltanom, hanem csak saját magamat. A problémák megoldásához nem csak kifelé kell fordulnom, hanem legalább annyira befelé is. Mert nem én vagyok olyan, amilyen a világ, hanem a világ(om) olyan, amilyen én vagyok.

A fejlődés szembenézés a valósággal, szembesülés a tényekkel, bármilyenek is legyenek azok, általában nem kellemesek. A testi vagy lelki fájdalom egyszerűen fájdalom, és nem jár szenvedéssel. A szenvedés mindig abból a vágyból fakad, hogy el akarom tüntetni a fájdalmat, és azt hiszem, hogy a fájdalom valami rossz. Ha éber tudok maradni, akkor meg tudom figyelni a fájdalmat, és az nem alakul át szenvedéssé. A fájdalom egy tény, ugyanúgy, mint a nappal vagy az éjszaka, amit egyszerűen tudomásul veszek. A szenvedés viszont már egy szubjektív állapot, amiben vagyok, amibe beleléptem a fájdalom hatására, az én ellenséges érzelmem, a fájdalom tagadása, a szándék, hogy eltoljam magamtól. A gazdasági válság egy tény, nem rossz vagy jó, hogy én ezt szenvedésnek élem meg, vagy egy kihívásnak, feladatnak, ami új lehetőségeket nyit meg az rajtam áll. A gyakorlás ugyanígy kellemetlenséggel jár, de hogy én ezt a kellemetlenséget hogyan élem meg az rajtam áll, milyen tudati képzettársítást végzek közben, milyen célokat tűzök ki magamban, milyen döntéseket, elhatározásokat teszek gyakorlásom érdekében az rajtam áll.

Fontos itt is, hogy ne terheljük túl magunkat nagyon, csak egy kicsit, a gyakorlás nem arról szól, hogy fogcsikorgatva erőlködünk fájdalmak közepette. Fontos, hogy meg tudjuk közben tartani könnyedségünket és derűnket, hogy tudjunk örülni gyakorlás közben, hogy érezzük és tudatosítsuk, hogy ez a javamra válik és boldog vagyok, hogy gyakorolhatok, és hogy gyakorlok. Ha nem érzed még magadban a belülről jövő késztetést, irányt, erőt, akkor ne erőltesd magad, ne kínlódj, nem kell semminek és senkinek megfelelned, csakis önmagadnak. A jógagyakorlók közössége nem szekta, senkinek nincsenek elvárásai veled szemben, senkit nem kell utánoznod, önmagadra találj rá a gyakorlásban, saját belső erődet, intuíciódat ébreszd fel, az vezetni fog, saját magadat kell megvalósítanod, saját adottságaidat kell tökélyre fejlesztened, saját jellemedet kell transzformálnod, saját lehetőségeidet kell kiaknáznod és saját lényedet kell nemesítened, saját tudatszintedet kell felsőbb szintekre emelned. Mindenki máshol tart a fejlődésben és a fejlődés sem lineáris, hanem sokféle aspektusa, jellege, dimenziója lehet. Adj időt magadnak, fokozatosan próbálj változni, ne hirtelen. Adj időt a testednek, adj időt a tudatodnak, a rossz viselkedés minták, szokások, jellemhibák, testi problémák leépítése, megváltoztatása legalább annyi ideig tart, amíg azok kialakultak, a változás lassú, de biztos. Tudjál ennek örülni..

Sápi Ádám

Tetszik a téma? Érdekel? További epizódok a Gyakorlásról:

• A Gyakorlásról 1. – Tapas a jógában
• A Gyakorlásról 2. – Szvámi Ráma – Önmagunk megváltoztatása
• A Gyakorlásról 3. – Jógi Bajan – A kundalini útja
• A Gyakorlásról 4. – A tanulás háromszög
• A Gyakorlásról 5. – Test – lélek – szellem, lényünk 3-as rétegződése
• A Gyakorlásról 6. – Tudatosság – önismeret – gyakorlás 3-as rétegződése, illetve mi az a TestTudatosság
• A Gyakorlásról 7. – Gyakorlás, erőfeszítés, tudatosítás, változás, fejlődés
• A Gyakorlásról 8. – A képes és a képtelen gyermek
• A Gyakorlásról 9. – Satyananda
• A Gyakorlásról 10. – Reggeli gyakorlásról
• A Gyakorlásról 11. – Zen gyakorlás – zen blogom
• ..

Nyomtatóbarát verzió