A Napüdvözlet – eredet, jelentés, gyakorlása

A Napüdvözlet eredete

nap13Legkorábban a Rig-, illetve a Jadzsur Véda tesz említést a 12 lépéses gyakorlatsorról. Kezdetben ezek egymást követő, de statikusan megtartott pozíciókat jelentett, melyekben persze nagy jelentősége volt a légzés folyamatának. Az egyes gyakorlatokat azonban bandhákkal (a testen belül létrehozott energia zárak), mantrákkal (misztikus erőket hordozó szent szövegek, köszöntések, imádságok) és speciális csakra meditációs technikákkal kapcsolták össze. Utalást találunk a Napüdvözletre, mint tradicionális vallási gyakorlatra a Mahabharatában is. A kuruksétrai csatamezőn Vishvamitra adja át ennek tudását Rámának, hogy aztán győzelmet arasson Ravana, a démonkirály felett. Mások úgy tartják, hogy a Napüdvözletnek nincs hagyományos, ősi alapja, hanem a XX. század fejlesztése. Continue reading

Tantráról

A tantra, mint szellemi áramlat az első évezred közepén jelenik meg a középkori Indiában és a környező területeken felforgatva a korábbi etikai, szellemi értékrendet ahogyan a szellemi törekvéseknek új irányultságot, formát ad. A tantra nem a hindu kultúra sajátja, mert tőle függetlenül megjelent buddhista és más hagyományok területein is. A tantra nem vallás, nem filozófia, hanem sokkal inkább szemléletmód és hozzáállás, amely áthatotta az akkori hindu, vagy buddhista filozófiákat, módszertanokat, gyakorlatrendszereket. Bizonyos értelemben pl. a harcművészet is tekinthető tantrikus útnak.

A tantrikus módszer lényege, hogy akadályainkat, korlátainkat, tehát a bennünk működő zavaró kondicionáltságunkat a szellemi úton járás eszközévé alakítjuk át. A tantra jelent kiterjesztést is, tehát a spirituális törekvéstől korábban idegen életterületekre is ki kell terjeszteni a praxist. Ami korábban a szellemi irányultság akadálya volt, az most eszközévé vált (pl.: a szexuális vágy; innen ered a modern szexista tantra felfogás). Ezekre bennünk működő erőkként, energiákként tekintünk, amelyek be vannak zárva bizonyos nem kívánt formákba és miközben ezen formák átalakításán dolgozunk igyekszünk megőrizni a bennük lévő erőpotenciált. Ezen kondíciók lehetnek gondolatbeli, érzet-érzés-érzelembeli, vágybeli, akaratbeli, indítékbeli tudattartalmak. A közös bennük az, hogy mozgatva, mondhatni rángatva vagyunk általuk, tehát nincs kontrollunk felettük, sokszor tudatosak sem vagyunk felőlük. A cél az, hogy ezen tudattartamok elől – függetlenül attól, hogy jó vagy rossz, kellemes vagy kellemetlen – ne zárkózzunk el, ne fojtsuk el őket, hanem éljük meg őket, figyeljük meg őket anélkül, hogy destruktív módon megnyilvánítva rávetítenénk azt környezetünkre, próbáljunk meg azonosulni velük, majd elkülönülni tőlük, majd idővel egyre inkább kontroll képességet szerezni felettük és átalakítani és használni a bennük szunnyadó erőpotenciált. Ugyanígy viselkedjünk a modern világi dolgok, a világban jelen lévő domináns (akár destruktív) erőkkel, tendenciákkal szemben is. Tehát ne akarjunk elzárkózni, elmenekülni attól, ami velünk történni akar, amit az élet hoz számunkra, mert ami itt és most velünk történik, az nem véletlen történik velünk, azzal dolgunk van. Continue reading

Jógáról

Chakra6“A jóga nem a feledés homályába tűnt ősi mítosz, hanem jelenünk legfontosabb öröksége. A jelenkor alapvető szükséglete és a holnap kultúrája.” – Szvámi Szatjánanda Szaraszvati

A Jóga címszó alatt futó elképzelések skálája és tárháza nyugaton manapság nagyon széles és sokrétű, bár ezen értelmezések többsége a jógát, valami bonyolult testgyakorlatnak, illetve egészségvédelmi rendszernek tekinti. A klasszikus jóga az indiai hagyomány (hinduizmus) szerves része és mindig is az emberi lény egészével dolgozott, tehát testi, lelki és szellemi aspektusokat is felölel. Mondhatjuk azt, hogy a jóga egy szellemi út, amiben a testtel (a személyiség legkülső megjelenési formájával) való munka fontos szerepet játszik, ez mindannyiunk számára egy kézzel fogható kiinduló pont. A testen keresztül tudjuk megragadni a magasabb rendű, finomabb struktúráinkat, ahogyan az immanensen keresztül ragadható meg a transzcendens is. A jógi (jógát gyakorló) a testi-lelki-szellemi harmónia fokozatos megvalósítása révén  halad egy önismereti úton, és ezáltal ahogyan a lénye, úgy a világ is fokozatosan kitárulkozik számára. Sokféle megközelítés, stílus, módszer, irányzat lehetséges, ám ezek mindegyikében közös, hogy a korlátolt és függőségben élő emberi lény fejlődésére, kiteljesítésére, felszabadítására törekszenek, pontosabban kínálnak úgynevezett utakat, irányokat, elveket, módszereket. Continue reading

Légzéstudatosság 4. – A pránikus test tudatosításának önismereti és spirituális vonatkozásai

A kósák (burkok, testek)

A kósák a fizikai szintről kiindulva fokozatosan finomodnak és válnak nehezebben érzékelhetőbbé, tudatosíthatóbbá. A jóga gyakorlás által ezeket a testeket fokozatosan vonhatjuk be a tudatos szféránkba. A jóga végső célja, hogy ezen mind kifinomultabb burkok által elrejtett isteni önvalónkat (átman) kinyilatkoztassuk. Elképzelhetjük ezt a modellt, mint a fényforrást (isteni önvaló), és az őt körkörösen körülölelő (lámpa)búrák, burkok, rétegek, melyek így fokozatosan korlátozzák és beárnyalják annak eredendő tisztaságát, fényét. Ahogyan távolodunk a fényforrástól, a végén a fizikai burok az utolsó és egyben legtávolabbi, legdurvább rezgésű réteg, szint, ez a külső, mindenki számára látható megjelenési formánk a fizikai burok, avagy a test. Continue reading

Légzéstudatosság 2. – Prána (életenergia) és pránajáma (pránaszabályozás)

Prána (energia, életesszencia, kifinomult lélegzet)

A jóga bölcselet szerint minden, ami él pránával áthatott, prána nélkül az élet nem lehetséges. A pránát a lélegzet szállítja, de nem azonos azzal. A pránát a lélegzet szállítja és a figyelem irányítja. Ez a prána a légzés során átjárja lényünket, élteti, táplálja és regenerálja. A pránikus működés áthatja (és mintegy összetartja) lényünk teljes spektrumát, tehát mind fizikai, mind energetikai, mind érzelmi-mentális, mind szellemi működéseinket. Figyelmünk befelé fordítása útján egy folyamatosan növekvő belső térképünk lesz a megtapasztalt energetikai mintázatunkról, ahogyan az belső világunk személyes felfedezése során kitárul. Continue reading

Tantra – Kapocs a modern élethez I. rész

Swami Satyananda Saraswati előadása a Sivananda Yoga Vedanta
Centre-ben, Antwerpenben, Belgiumban, augusztus 29-én

A modern világ nagy változatosságot és sokféleséget mutató kultúra.
Mindenhol a változást látjuk; új fejlesztéseket. Az ember minden szinten
fejleszti fogalmait és tágítja nézeteit,befogadva az élet új és hatékonyabb
formáit és elérve többdimenziós céljait. A modern gondolkodás teljesen
különbözik más kultúrák és idõk embereinek gondolkodásától. Nagyon
gyakorlatias és agresszív. Félelmetes a sebessége, és mindig felfedez valamit.
A modern gondolkodás csodálja az idealizmust és a kereszténység, a
védikus filozófia valamint a buddhizmus tanait, ugyanakkor képtelen beolvasztani
vagy gyakorolni ezeket, mivel nem illeszkednek a saját mintáiba. Ezt megértve,
a mai embereknek a spirituális élet más útjait kell keresniük,
amely illeszkedik az életük változó mintáihoz, és amelyet az elméjük
képes elfogadni.

Continue reading

Testtudatosság 5. – Ászanákról (testtartások)

Végrehajtás

A jóga testhelyzetekben a test minden izmát szisztematikusan átnyújtjuk. Az ászanák végzésekor az izmok maximálisan megnyúlnak, ami csak fokozatos és lassú munkával érhető el. Azután ezt a nyújtott állapotot kíméletesen fenntartjuk az izmok megerőltetése nélkül. Minden alkalommal, amikor ily módon használjuk izmainkat, nem csak megnyúlnak, hanem rugalmasabbakká is válnak. Ha az izmokat csak erőltetjük, ez nem fog bekövetkezni. Következésképpen fontos, hogy a testhelyzetek kitartása közben ne rántsuk vagy húzzuk meg hirtelen izmainkat, mivel ez megkeményíti és megrövidíti az izomrostokat.

Ászana végrehajtása közben legyél mozdulatlan, csukd be a szemedet, figyelmedet befelé irányítsd, tudatodat irányítsd a feszülő, nyúló területre, addig végezd a gyakorlást, amíg érzed a nyújtást, ami kellemetlen lehet, de fájdalom még nem jelentkezik. Ha elkalandozik a figyelmed, engedd meg neki, majd tudatosítsd, hogy elkalandozott, és térítsd vissza a feladathoz. Legyél türelmes a figyelmeddel, ne bosszantson, hogy elkalandozik. Continue reading

Testtudatosság 4. – Gyakorlás a test-lélek-szellem teljességének tudatában

Miért foglalkozunk a testtel amikor gyakorlunk?

A lélek addig nem ölt testet, vagy nem ad életet a szellemnek, míg meg nem bizonyosodik arról, hogy a majdan lakóhelyéül szolgáló test valóban virul-e. Ügyes eszköz a testem, vagy akadály?
A testnek elég erősnek (vitálisnak, energikusnak, rugalmasnak, lazának) kell lennie, hogy a lélek lakóhelyéül váljon, ami aztán megteremtheti, illetve médiumává válhat a szellemnek. Csak ekkor kezd a test mélyértelműen tanítani, pontosabban ekkor kezdjük megérteni, amit tanít. Ezt nevezem a szellem megtestesítésének. És ekkor kezdődik a test átszellemítése is, ami a másik irányba ható folyamat. De mindkettő a test megfelelő formába hozásában gyökerezik. Tehát mondhatjuk, hogy a test a kulcs. Más szavakkal, az edényt ki kell égetni, hogy be tudja fogadni a lényeget, a földet fel kell szántani, hogy termékennyé váljon. Ebben áll a testtel való munka szakralitása, és a test tényleg templommá válhat.. rajtad múlik.. mindig kéznél van.. egy mester.. Continue reading

Testtudatosság 1. – Test, mint eszköz, kapu

A fizikai testhelyzetek fontosak, ám a jóga képzés első fázisához tartoznak, azáltal hogy a gyakorló megtanulja fegyelmezni testét, fizikailag hajlékony, egészséges, és ellazult lesz, így lesz képes kényelmesen követni a jóga lényegi vonatkozásait, a tudati munkát, a befelé fordulást. Ez azonban nemcsak fizikai felkészülés, hiszen egyfelől a fegyelem, a tudatosság és uralom kiterjesztése a testre modellül szolgál a későbbi munkához, más szinteken. Másfelől pedig a test-elme, test-tudat, vagy test-lélek dualitás nem két fél, nem két külön álló létező, hanem egyazon létezőnek, entitásnak a két arca, vagy az érem két oldala, tehát egyiken keresztül a másik megragadható, befolyásolható, alakítható és ugyanígy fordítva is. Continue reading

A fordított testhelyzet hatásai – egy kis anatómia

A fordított testhelyzetű ászanák szerepe igen jelentős a jógagyakorlók életében. Életünk során a testhelyzeteink 99 százalékában a fejünk feljebb helyezkedik el, mint a szívünk (állás, ülés), vagy esetleg egy vonalban (fekvés). Ezen ászanák azok, amelyek kivitelezése során ez megváltozik, és ezáltal számos kedvező élettani hatást fejtenek ki. A test bonyolult szervrendszerek összessége, melyek működését röviden áttekintve megvizsgálom, hogy ezen ászanacsoport hogyan hat kedvezően rájuk. Continue reading

A csodálatos fascia

Amikor reggel kikászálódunk az ágyból és egy jó nagyot nyújtózunk, nem csak az izmainkat nyújtjuk, hanem a titokzatos, sokszor érdemtelenül mellőzött ún. fasciát, vagy izompólyát is. A fascia tulajdonképpen maga a kötőszövet, amely hidat képez a test funkcionális egységei között. Minden szövetet, szervet, izmot behálóz, összeköt, formál, támaszt ad és összetart. Belső kapcsolatot teremt a koponyától a talpig szinte a test minden részével. Megadja az izmok, szervek, csontok, az agy és az idegrendszer tartását, elrendezését, körülveszi a testben lévő folyadékot. Continue reading

Szvámi Adzsaja a csakrákról és pszichoterápiáról

Szvámi Adzsaja a Jóga és Pszichoterápia című könyv egyik írója 2013-ban Magyarországon! http://jogapszichologia.hu.

A 72 éves jógi 40 éves terápiás tapasztalattal rendelkező pszichológus, és Szvámi Ráma közvetlen tanítványa.

Jóga és pszichoterápia című könyv LETÖLTHETŐ: http://jogapszichologia.hu/blog/joga-es-pszichoterapia-letoltes/

Ajurvédával / jógával, chi kunggal / kínai 5 elemmel a téli időszakban

Ajurvédával / jógával a téli időszakban

Az alábbi jegyzet részben Dr. Indu Arora, indiai ajurvédikus orvos workshopjának (2012. nov.) összefoglalója, ami arról szólt, hogyan tudjuk felkészíteni szervezetünket a téli időszakra ajurvéda, és jóga segítségével. Ezt alább kiegészítettem a kínai hagyomány értelmezésével és gyakorlataival.

36137

Az ayurveda szerint a téli időszak olyan, mintha a makrokozmosz mélyen belélegezne, és ez a kozmikus belégzés a hideggel függ össze éppúgy, mint a belélegzett levegő hűvössége. Ahogy a természet is visszahúzódik önmagába, ugyanúgy testünk energiái is a köldök központ területének tájékán koncentrálódnak, visszahúzódva a perifériákról.

Szervezetünk működése a téli időszakban kívül kapha és vata, belül pedig pitta minőségeket képvisel. Ez azt jelenti, hogy testünk felszíne, bőrünk, nyálkahártyánk gyakran kiszárad (vata működés), illetve jellemzően megjelenik egyfajta testi nehézség érzet és kiegyensúlyozatlan nyálkatermelődés (kapha jelleg), ami meghűlések, orrfolyás formájában tapasztalható. A hűvös és száraz felszín alatt a mélyben viszont rengeteg hőt termel a középpont, ahol a belső tűz (agni) megnövekedett állapotban van. Ez a tűz felelős az emésztésünkért, testünk hőháztartásáért . Elengedhetetlen számunkra ennek a tűznek a jelenléte ahhoz, hogy a téli időszakban fogyasztott meleg, energiadús, tápláló ételeket képesek legyünk megemészteni, beépíteni, és biztonságosan megalapozni immunrendszerünk működését. Akinél az emésztés tüze nem elégséges, ott  bizony gyorsan megjelenik egy-két kiló súlyfölösleg. Continue reading

Ahogy a jóga leigázta a Nyugatot

Az ünnepek tervezése nagyban folyik India szerte, jóllehet a nagy nap, 2013. január 12-e, Vivekananda születésének 150. évfordulója csak néhány hónap múlva esedékes. A hazájában jól ismert Vivekananda, nem túl régóta a Kelet első misszionáriusaként ismert nálunk, Nyugaton is.

Ha megütközöl azon, hogy most már a sarki boltot is jóga stúdióvá alakították át, akkor Vivekanandát kárhoztathatod azért, mert bevezette a „jóga” kifejezést a köztudatba nyugaton– bár aligha a gyakorlás kultuszára és a drága segédeszközökre gondolt.

A kalkuttai arisztokrata család sarjaként Narendranath Datta néven született indiai szerzetes 1893-ban érkezett Bombay-ből Chicagóba sárga szerzetesi lepelben kevés pénzzel két hónapi csüggesztő utazás után. Annak ellenére, hogy a megelőző éjszakát egy tehervagonban töltötte, az ifjú misztikus fellépése elektromos sokként hatott a Vallások Parlamentjének szeptember 11-ei megnyitóján. Continue reading

Pránajáma

Miközben az õsi jógaszövegek és a régebbi, jógik által írt könyvek is
meglehetõsen nagy teret szentelnek a különféle pránájáma technikáknak, ma-
napság azt tapasztaljuk, hogy mind az oktatásban, mind az egyéni, otthoni
gyakorlásban betöltött szerepük eltörpül az ászanák gyakorlása mellett. Ritka
kivételtõl eltekintve a résztvevõk inkább szükséges „rossznak” tekintik ezeket a
gyakorlatokat, amit csupán az oktató kedvéért végeznek, belsõ meggyõzõdés, a
légzés és a prána titkainak megismerési vágya nélkül. Nem véletlen az ászana-
centrikus rendszerek sikere a nyugati társadalmakban, mivel a gyakorlás
elsõdleges célja a test tökéletesítése, rugalmassá tétele, uralása.
A légzés ugyanakkor sokkal „énközelibb” életfolyamat. Lefolyása, jellege,
változásai sokkal jellemzõbbek ránk, mint gondolnánk, és elsõdlegesen az anyai
mintát követik. Megváltoztatása tehát nem véletlenül ütközik erõs belsõ
ellenállásba. Ezek az ellenállások ugyanis saját belsõ értékeink, korlátaink,
mintáink következtében jönnek létre, azokat a pontokat jelzik, ahol nem
tudunk elõítéletek nélküli, befogadó, objektív álláspontunkat megõrizve szem-
benézni az élet eseményeivel. Continue reading

Jóga és a pszichológia, pszichoterápia, gyógyítás egyesítése

Egyre nagyobb részét uralhatjuk testünknek, gondolatainknak és érzéseinknek (a jóga, a pszichológia, a pszichoterápia és a gyógyítás találkozása)

Az ősi jógatudomány és az orvostudomány, pszichoterápia hogyan egyesíthető? Most már műszerekkel is kimutatható, hogy a valódi jógi képes szívét megállítani, hőmérséklet különbséget létrehozni tenyerei között és akár pár másodperc alatt tumort létrehozni és eltüntetni (lásd Swami Rama és mestere képességeit). Tehát tudatosan tudunk hatni testünkre, mely segít a betegség megelőzésében (prevenció) és az egészség fenntartásában mind testi, mind lelki szinten. Hiszen a kettő összefügg: ép lélek ép testben létezik és nem fordítva – jóga, pszichoterápia, biofeedback, tudatos légzés, prána légzés, pszichológia, gyógyítás. Continue reading

Daubner Béla – Rádzsa Jóga – a királyi út

Van valami a gondolaton túl, amivel a tudat azonosul. Ha ezzel nem vagyunk tisztában, naivan azt gondoljuk, hogy azok a gondolatok vagyunk, amiket gondolunk. Patandzsáli azonban azt állítja, hogy lényegileg különbözünk gondolatainktól, éppen ezért megfigyelhetjük őket. A legátfogóbb és legtudományosabb jóga rendszer a Rádzsa Jóga a „királyi út”. Ezt a rendszert a bölcs Patandzsáli kódolta, aki több mint kétezer évvel ezelőtt leírta a Jóga Szútrákat. Astanga jógának is nevezik, illetve „nyolcfokú létrának”, mivel egy nyolc-fázisú rendszerről van szó, mely elvezet az uralomhoz működésünk minden aspektusa fölött. Continue reading

Szvámi Ráma – Önmagunk megváltoztatása

Ahhoz, hogy valóban és tartósan meg tudjuk változtatni magunkat, a módszeres önfegyelem és önfejleszés gyakorlása szükséges. A puszta filozófia, elméleti tudás, amíg nem tudjuk a mindennapokban használni lényegi elemeit, nem állja meg a helyét szükség idején. A gyakorlás nem más, mint ennek a tudásnak az alkalmazása a mindennapi életben. Continue reading