Testtudatosság 6. – Gyakorlás, erőfeszítés, tudatosítás, változás, fejlődés

Tudatosítás

A testi, érzeti, gondolati tudatosság, az önmagunkra hangolódás képessége, a tudatos jelenlét, az éberség megőrzése kulcsfontosságú minden szellemi úton járás, vagy vallásgyakorlás esetén éppen úgy, ahogyan személyiségfejlődésünk, öngyógyító folyamataink, vagy terápiák esetén is. A fejlődésünknek, a jótékony átalakulásainknak, a képességünknek, hogy változtatni tudunk azon, ami nem tetszik, a képességünknek, hogy életminőségünket pozitív irányba mozdíthassuk alapvető és szükséges feltétele a tudatos jelenlét megtanulása, gyakorlása, állandó fenntartása. A problémák mindig ott jelentkeznek az életünkben, ahol nem vagyunk tudatosak, tudatosnak lenni afelől, hogy hibázunk vagy helytelenül viselkedünk, már fél siker, az igazi probléma az, ha mindezt úgy csináljuk, hogy nem vagyunk tudatosak felőle. Continue reading

Testtudatosság 5. – Ászanákról (testtartások)

Végrehajtás

A jóga testhelyzetekben a test minden izmát szisztematikusan átnyújtjuk. Az ászanák végzésekor az izmok maximálisan megnyúlnak, ami csak fokozatos és lassú munkával érhető el. Azután ezt a nyújtott állapotot kíméletesen fenntartjuk az izmok megerőltetése nélkül. Minden alkalommal, amikor ily módon használjuk izmainkat, nem csak megnyúlnak, hanem rugalmasabbakká is válnak. Ha az izmokat csak erőltetjük, ez nem fog bekövetkezni. Következésképpen fontos, hogy a testhelyzetek kitartása közben ne rántsuk vagy húzzuk meg hirtelen izmainkat, mivel ez megkeményíti és megrövidíti az izomrostokat.

Ászana végrehajtása közben legyél mozdulatlan, csukd be a szemedet, figyelmedet befelé irányítsd, tudatodat irányítsd a feszülő, nyúló területre, addig végezd a gyakorlást, amíg érzed a nyújtást, ami kellemetlen lehet, de fájdalom még nem jelentkezik. Ha elkalandozik a figyelmed, engedd meg neki, majd tudatosítsd, hogy elkalandozott, és térítsd vissza a feladathoz. Legyél türelmes a figyelmeddel, ne bosszantson, hogy elkalandozik. Continue reading

Testtudatosság 4. – Gyakorlás a test-lélek-szellem teljességének tudatában

Miért foglalkozunk a testtel amikor gyakorlunk?

A lélek addig nem ölt testet, vagy nem ad életet a szellemnek, míg meg nem bizonyosodik arról, hogy a majdan lakóhelyéül szolgáló test valóban virul-e. Ügyes eszköz a testem, vagy akadály?
A testnek elég erősnek (vitálisnak, energikusnak, rugalmasnak, lazának) kell lennie, hogy a lélek lakóhelyéül váljon, ami aztán megteremtheti, illetve médiumává válhat a szellemnek. Csak ekkor kezd a test mélyértelműen tanítani, pontosabban ekkor kezdjük megérteni, amit tanít. Ezt nevezem a szellem megtestesítésének. És ekkor kezdődik a test átszellemítése is, ami a másik irányba ható folyamat. De mindkettő a test megfelelő formába hozásában gyökerezik. Tehát mondhatjuk, hogy a test a kulcs. Más szavakkal, az edényt ki kell égetni, hogy be tudja fogadni a lényeget, a földet fel kell szántani, hogy termékennyé váljon. Ebben áll a testtel való munka szakralitása, és a test tényleg templommá válhat.. rajtad múlik.. mindig kéznél van.. egy mester.. Continue reading

Testtudatosság 3. – Test kihatása az energetikára és a tudatra

Test kihatása az energiára

A mély egyenletes légzéssel párosított lassú, fokozatos nyújtás az egyik legjobb módszer a test akadálymentesítésére, ennek következménye az érzékenységünk, érzékelésünk finomodása, ennek következménye az energiaáramlás felszabadulása testünkben.  A depressziódon, vagy az aggodalmaidon nem biztos, hogy tudsz változtatni, de nyújtani biztosan tudsz. A test eszköz, ragadd meg, és látni fogod, hogy test és tudat hogyan  van hatással egymásra!

Az energiának szükséges a szabad és blokkmentes út, hogy áramoljon és átalakuljon. A testben az energia csapdába tud esni az izmokban, amelyek mindig hatással vannak az idegrendszer működésére, mivel a izomfeszültség elfojtja az idegeket, ezeket nevezzük neuromaszkuláris csomóknak, vagy blokkoknak. Másik akadály a merev, rugalmatlan ízületekben rejlik, amelyek szintén kihatással lehetnek az idegrendszerre, gondoljunk csak a merev csigolyákra, amik blokkolják a gerincvelőből kilépő idegnyúlványokat. Continue reading

Testtudatosság 2. – Külső és belső

A jóga rendszerében úgy tartják, hogy a test elszennyeződhet az anyagcsere melléktermékeitől, kémiai vagy más mérgező anyagoktól. E szennyeződések a tudati tisztaság főbb akadályai. A jógában több lényeges tisztító gyakorlat létezik, mely segíti a test természetes tisztító funkcióit a méreganyagok eltávolításában, ilyen tisztító technikákat alkalmaznak az orr, arcüreg, torok, gyomor, vékony-, vastagbél és a tüdő tisztítására.

A modern orvostudomány kevesebb hangsúlyt fektet a test belső ökológiájára, a tisztulásra és a belső folyamatokra irányuló érzékenységre. A külső jelek több figyelmet kapnak, ha egy beteg pl pattanásos vagy kiütéses a hangsúly a külső kezelésen van, ahelyett hogy a szervezet mögöttes zavaraira figyelnénk. Az elnyomott tünetek más formákban újra előbukkannak, például egy elnyomott ekcéma asztma formájában jöhet elő. Continue reading

Testtudatosság 1. – Test, mint eszköz, kapu

A fizikai testhelyzetek fontosak, ám a jóga képzés első fázisához tartoznak, azáltal hogy a gyakorló megtanulja fegyelmezni testét, fizikailag hajlékony, egészséges, és ellazult lesz, így lesz képes kényelmesen követni a jóga lényegi vonatkozásait, a tudati munkát, a befelé fordulást. Ez azonban nemcsak fizikai felkészülés, hiszen egyfelől a fegyelem, a tudatosság és uralom kiterjesztése a testre modellül szolgál a későbbi munkához, más szinteken. Másfelől pedig a test-elme, test-tudat, vagy test-lélek dualitás nem két fél, nem két külön álló létező, hanem egyazon létezőnek, entitásnak a két arca, vagy az érem két oldala, tehát egyiken keresztül a másik megragadható, befolyásolható, alakítható és ugyanígy fordítva is. Continue reading

A fordított testhelyzet hatásai – egy kis anatómia

A fordított testhelyzetű ászanák szerepe igen jelentős a jógagyakorlók életében. Életünk során a testhelyzeteink 99 százalékában a fejünk feljebb helyezkedik el, mint a szívünk (állás, ülés), vagy esetleg egy vonalban (fekvés). Ezen ászanák azok, amelyek kivitelezése során ez megváltozik, és ezáltal számos kedvező élettani hatást fejtenek ki. A test bonyolult szervrendszerek összessége, melyek működését röviden áttekintve megvizsgálom, hogy ezen ászanacsoport hogyan hat kedvezően rájuk. Continue reading

A csodálatos fascia

Amikor reggel kikászálódunk az ágyból és egy jó nagyot nyújtózunk, nem csak az izmainkat nyújtjuk, hanem a titokzatos, sokszor érdemtelenül mellőzött ún. fasciát, vagy izompólyát is. A fascia tulajdonképpen maga a kötőszövet, amely hidat képez a test funkcionális egységei között. Minden szövetet, szervet, izmot behálóz, összeköt, formál, támaszt ad és összetart. Belső kapcsolatot teremt a koponyától a talpig szinte a test minden részével. Megadja az izmok, szervek, csontok, az agy és az idegrendszer tartását, elrendezését, körülveszi a testben lévő folyadékot. Continue reading

Ősz, fém elem, tüdő, vastagbél

Alapvetően az őszi jelenségek jellemzőek a fém elemre, úgy mint a fejlődés Lassulása, nedvesség visszahúzódása, az elmúlás előtti koncentrálódás, sűrítés, az élet szűkülő keretek közé szorulása. Mivel a Természet nyugalomba vonul, nekünk is figyelnünk kell arra, hogy ne hajszoljuk túl magunkat. A „mindent azonnal megcsinálok” időszaka, vagyis a nyár már véget ért. Ilyenkor annak van itt az ideje, hogy visszahúzódjunk, csak a legszükségesebb esetekben cselekedjünk és beszéljünk, viselkedjünk visszafogottan, tetteinket csendben és higgadtan hajtsuk végre. Continue reading

Szvámi Adzsaja a csakrákról és pszichoterápiáról

Szvámi Adzsaja a Jóga és Pszichoterápia című könyv egyik írója 2013-ban Magyarországon! http://jogapszichologia.hu.

A 72 éves jógi 40 éves terápiás tapasztalattal rendelkező pszichológus, és Szvámi Ráma közvetlen tanítványa.

Jóga és pszichoterápia című könyv LETÖLTHETŐ: http://jogapszichologia.hu/blog/joga-es-pszichoterapia-letoltes/

Ajurvédával / jógával, chi kunggal / kínai 5 elemmel a téli időszakban

Ajurvédával / jógával a téli időszakban

Az alábbi jegyzet részben Dr. Indu Arora, indiai ajurvédikus orvos workshopjának (2012. nov.) összefoglalója, ami arról szólt, hogyan tudjuk felkészíteni szervezetünket a téli időszakra ajurvéda, és jóga segítségével. Ezt alább kiegészítettem a kínai hagyomány értelmezésével és gyakorlataival.

36137

Az ayurveda szerint a téli időszak olyan, mintha a makrokozmosz mélyen belélegezne, és ez a kozmikus belégzés a hideggel függ össze éppúgy, mint a belélegzett levegő hűvössége. Ahogy a természet is visszahúzódik önmagába, ugyanúgy testünk energiái is a köldök központ területének tájékán koncentrálódnak, visszahúzódva a perifériákról.

Szervezetünk működése a téli időszakban kívül kapha és vata, belül pedig pitta minőségeket képvisel. Ez azt jelenti, hogy testünk felszíne, bőrünk, nyálkahártyánk gyakran kiszárad (vata működés), illetve jellemzően megjelenik egyfajta testi nehézség érzet és kiegyensúlyozatlan nyálkatermelődés (kapha jelleg), ami meghűlések, orrfolyás formájában tapasztalható. A hűvös és száraz felszín alatt a mélyben viszont rengeteg hőt termel a középpont, ahol a belső tűz (agni) megnövekedett állapotban van. Ez a tűz felelős az emésztésünkért, testünk hőháztartásáért . Elengedhetetlen számunkra ennek a tűznek a jelenléte ahhoz, hogy a téli időszakban fogyasztott meleg, energiadús, tápláló ételeket képesek legyünk megemészteni, beépíteni, és biztonságosan megalapozni immunrendszerünk működését. Akinél az emésztés tüze nem elégséges, ott  bizony gyorsan megjelenik egy-két kiló súlyfölösleg. Continue reading

Ahogy a jóga leigázta a Nyugatot

Az ünnepek tervezése nagyban folyik India szerte, jóllehet a nagy nap, 2013. január 12-e, Vivekananda születésének 150. évfordulója csak néhány hónap múlva esedékes. A hazájában jól ismert Vivekananda, nem túl régóta a Kelet első misszionáriusaként ismert nálunk, Nyugaton is.

Ha megütközöl azon, hogy most már a sarki boltot is jóga stúdióvá alakították át, akkor Vivekanandát kárhoztathatod azért, mert bevezette a „jóga” kifejezést a köztudatba nyugaton– bár aligha a gyakorlás kultuszára és a drága segédeszközökre gondolt.

A kalkuttai arisztokrata család sarjaként Narendranath Datta néven született indiai szerzetes 1893-ban érkezett Bombay-ből Chicagóba sárga szerzetesi lepelben kevés pénzzel két hónapi csüggesztő utazás után. Annak ellenére, hogy a megelőző éjszakát egy tehervagonban töltötte, az ifjú misztikus fellépése elektromos sokként hatott a Vallások Parlamentjének szeptember 11-ei megnyitóján. Continue reading

Pránajáma

Miközben az õsi jógaszövegek és a régebbi, jógik által írt könyvek is
meglehetõsen nagy teret szentelnek a különféle pránájáma technikáknak, ma-
napság azt tapasztaljuk, hogy mind az oktatásban, mind az egyéni, otthoni
gyakorlásban betöltött szerepük eltörpül az ászanák gyakorlása mellett. Ritka
kivételtõl eltekintve a résztvevõk inkább szükséges „rossznak” tekintik ezeket a
gyakorlatokat, amit csupán az oktató kedvéért végeznek, belsõ meggyõzõdés, a
légzés és a prána titkainak megismerési vágya nélkül. Nem véletlen az ászana-
centrikus rendszerek sikere a nyugati társadalmakban, mivel a gyakorlás
elsõdleges célja a test tökéletesítése, rugalmassá tétele, uralása.
A légzés ugyanakkor sokkal „énközelibb” életfolyamat. Lefolyása, jellege,
változásai sokkal jellemzõbbek ránk, mint gondolnánk, és elsõdlegesen az anyai
mintát követik. Megváltoztatása tehát nem véletlenül ütközik erõs belsõ
ellenállásba. Ezek az ellenállások ugyanis saját belsõ értékeink, korlátaink,
mintáink következtében jönnek létre, azokat a pontokat jelzik, ahol nem
tudunk elõítéletek nélküli, befogadó, objektív álláspontunkat megõrizve szem-
benézni az élet eseményeivel. Continue reading

Tisztítókúrák

A tisztítókúrák legelőnyösebb ideje a tavasz. A hosszú tél után szervezetünk készen áll rá és igényli is, valamint ilyenkorra időzítenek a vallások böjt időszakai is. Érdemes a tavaszi zsongásban való elmélyülés előtt egy pár napot a testünk és tudatunk kitisztítására szentelni.

A tisztítókúra előnyei és veszélyei

Számos előnye van, ha rászánjuk magunkat. A bélcsatornában rekedt salakanyagok eltávoznak (ez súlycsökkenéssel is jár!), a sejtek anyagcsere terméke kiürül, az immunrendszerünk erősödik, az emésztésünk hatékonyabbá válik, szellemileg frissebbek leszünk, a memóriánk javul, határozottabbak, letisztultabbak, kiegyensúlyozottabbak leszünk, érzékenyebbé válunk az energiákra, ami megmutatkozik önmagunkkal, másokkal és a világgal való kapcsolatainkban is, és még sorolhatnánk milyen előnyöket teremt. Mivel egyre több méreganyag jut a szervezetünkbe az ételeken, levegőn, italokon keresztül, ezért egyre gyakrabban szükséges tisztítókúrát is tartanunk, hogy mindezt ellensúlyozzuk és fenntarthassuk az egészséges állapotot. Testünk megtisztítása hatással van tudati állapotunkra is, így a tisztítókúra hatásaként emelkedhet tudatosságunk, s az életenergia szabadabban áramlik át rajtunk, s végzése közben megfigyelhetjük a kapcsolatot testünk és a tudatunk között. Continue reading

Jóga és a pszichológia, pszichoterápia, gyógyítás egyesítése

Egyre nagyobb részét uralhatjuk testünknek, gondolatainknak és érzéseinknek (a jóga, a pszichológia, a pszichoterápia és a gyógyítás találkozása)

Az ősi jógatudomány és az orvostudomány, pszichoterápia hogyan egyesíthető? Most már műszerekkel is kimutatható, hogy a valódi jógi képes szívét megállítani, hőmérséklet különbséget létrehozni tenyerei között és akár pár másodperc alatt tumort létrehozni és eltüntetni (lásd Swami Rama és mestere képességeit). Tehát tudatosan tudunk hatni testünkre, mely segít a betegség megelőzésében (prevenció) és az egészség fenntartásában mind testi, mind lelki szinten. Hiszen a kettő összefügg: ép lélek ép testben létezik és nem fordítva – jóga, pszichoterápia, biofeedback, tudatos légzés, prána légzés, pszichológia, gyógyítás. Continue reading

Daubner Béla – Rádzsa Jóga – a királyi út

Van valami a gondolaton túl, amivel a tudat azonosul. Ha ezzel nem vagyunk tisztában, naivan azt gondoljuk, hogy azok a gondolatok vagyunk, amiket gondolunk. Patandzsáli azonban azt állítja, hogy lényegileg különbözünk gondolatainktól, éppen ezért megfigyelhetjük őket. A legátfogóbb és legtudományosabb jóga rendszer a Rádzsa Jóga a „királyi út”. Ezt a rendszert a bölcs Patandzsáli kódolta, aki több mint kétezer évvel ezelőtt leírta a Jóga Szútrákat. Astanga jógának is nevezik, illetve „nyolcfokú létrának”, mivel egy nyolc-fázisú rendszerről van szó, mely elvezet az uralomhoz működésünk minden aspektusa fölött. Continue reading

Szvámi Ráma – Önmagunk megváltoztatása

Ahhoz, hogy valóban és tartósan meg tudjuk változtatni magunkat, a módszeres önfegyelem és önfejleszés gyakorlása szükséges. A puszta filozófia, elméleti tudás, amíg nem tudjuk a mindennapokban használni lényegi elemeit, nem állja meg a helyét szükség idején. A gyakorlás nem más, mint ennek a tudásnak az alkalmazása a mindennapi életben. Continue reading

Gánti Bence – Mi is a Jóga?

Tudod-e, hogy valójában mi is a jóga? Tudomány, sport, mentálhigiéné, vallás, filozófia, belső út?

Azt itt felsorolt szavak többnyire nyugati találmányok. Az elme próbálja az általa ismert kategóriákba gyömöszölni a jógát. A jóga a nyugati értelemben nem tudomány, nem filozófia, s legfőképp nem vallás. Ha nem szűkülünk le ezen fogalmak nyugati értelmezésére, hanem megengedjük az ősi, keleti, törzsi, spirituális, holisztikus értelmezést, akkor mondhatjuk, hogy tudomány is, filozófia is, vallás is, de legfőképp: a valóság felfedezésének a gyakorlati útja befelé fordult önvizsgálat során. Continue reading