A Tai Ji Quan 10 alapelve Yang Chen-fu szerint

yang-chen-fu-05A tíz alapelv

1. A fej terheletlen és élénk
2. A mellkas egy kicsit besüpped, a hát pedig egyenes
3. Laza keresztcsont
4. Leengedett vállak és lógó könyök
5. A terhelés és a lazítás megoszlása
6. Figyelmet alkalmazzunk fizikai erő helyett
7. A felső és az alsó részek összhangja
8. A folyamatosság jelentősége
9. A belső és a külső harmonikus kapcsolata
10. Légy nyugodt a mozgásban

1. A fej terheletlen és élénk
„A fejet egyenesen kell tartani ahhoz, hogy az életenergia eljuthasson a fejtetőig. Ehhez nem szabad erőt alkalmazni. Erőlködéskor a nyak megmerevedik, a Qi és a vér nem tud jól keringeni. Ezért a “terheletlen és élénk fej” kifejezés természetes fejtartást jelent. Ha a fejtető terhelt és élettelen, az azt jelenti, hogy a test alapenergiája nem tud magától felemelkedni a mellékvesék tájékáról.” Continue reading

TAO dinamikája

Tai chi módszerek alkalmazhatósága önismereti területeken

  • szándékfelismerés, szándékérvényesítés, szándékművelés: törekvéseink, erőfeszítéseink avagy a személyiség működésének hatékonysága az életben; irányaink képviselése, céljaink elérése
  • akarat tudatosítás: mit is akarok? mert gondolatainkban éberek vagyunk, érzelmeinkben álmodunk, akaratunkban alszunk
  • hatékony és tiszta kommunikációs modellek (4 pillér, Tiszta Kommunikáció, Erőszakmentes Kommunikáció)
  • önbizalom, magabiztosság, határozottság, személyes autonómia, a személyiség határai, a középpont és periféria viszonya, a középpontban lét, stabilitás, földeltség és a kibillenthetőség, a kibillenés, vagy az attól való félelem kérdésköre
  • kontrollkényszer, ragaszkodás és elengedés kérdésköre
  • kapcsolódási mintáink (párkapcsolat, egyéb kapcsolataink)
  • megküzdési stratégiák, karakterfixáció, karakterpáncél,
  • konfrontáció és konfliktuskezelési stratégiák
  • önuralom és önfelülmúlás, fejlődésünk transzcendens lehetőségei
  • a férfiasság kapcsán a belső és külső Erő – mint út – művelése (ébresztés, tisztítás, artikuláció, átalakítás)

Continue reading

Chi Kung, Tai Chi Chuan, Integral Tai Chi gyakorlatrendszerekről

Mivel a chi kung és tai chi kifejezések többféle környezetben és értelemben fordulnak elő manapság, ezért most szeretném kifejteni a saját nézőpontomat és preferenciáimat az általam gyakoroltak és tanítottak kapcsán.

Chi Kung (Qi Gong)

imageA chi kung (qi gong) gyakorlatok a kínai hagyományból származnak. A chi (qi) kb életenergiát jelent, hasonlóan a jógából ismert pránához. A kung művelés, gyakorlás jelentéssel bír. Belső energiáink működése kevésbé érthető meg fogalmi úton, de tapasztalható és művelhető mozgás, légzés, figyelem segítségével, pl. a kínai akupresszúrás gyógyászat is ezen alapul. Continue reading

Gánti Bence – A jelenléttel teli kapcsolódás és a kapcsolatokban levő mély jelenlét


Valami nagyon fontos mondanivalóm van a számotokra. A keletet és a nyugatot nagyon komolyan össze kell hozni, ha meg akarjuk találni a boldogságot a mai világban! Mivel a nyugat annyira kiürült, lapos, materiális, hogy az már fáj és csak “nézd milyen happy vagyok!” tettetéssel túlélhető, ezért nem kielégítő lelkileg és spirituálisan. Nos, emiatt aztán sokan a keleti tanokhoz fordulunk. De amennyire kapunk ott lelki táplálékot, annyi hülyeséget is le kell nyelnünk, és nem illik kimondani, hogy ez gáz. Most egy olyan ember beszél, aki többször járt Indiában, Thaiföldön, Burmában és nemcsak mint spirituálisan turista, hanem mint nagyon komoly buddhista kolostorokat, hosszú kinti elvonulásokat megjárt gyakorló és pszichológus. 15 év kelet látogatás és 15 év nyugati lélektani munka után megfogalmazódott bennem néhány meglátás.
Féllábú a kelet, olykor szinte elviselhetetlenül butított az emberi kapcsolódás terén, amiben a nyugat előrehaladottabb és kifinomultabb. Continue reading

A leBorulás szimbolikájáról

A gyökerem, amit mindig keresek.. A föld.. Szólítalak..

A leborulás során a homlok a földet érinti. Ez egyidejűleg az alázat egyik gyakorlata, ami a nyugati embernek olyannyira nehezére esik. Valójában a föld eme érintése a tudat legmagasabb centrumát célozza, és nem az áldozat aktusát. Ez is egyik szimbóluma annak a ténynek, hogy a legmagasabb tudatnak az anyagi létezés mélységébe kell alászállnia, hogy a „legmagasabb” és „legalacsonyabb” felcserélhetők, minthogy ezek lényegük szerint egyek, és csak megjelenésükben és funkciójukban különböznek egymástól, mivel a föld a bázisa, anyaméhe és szülőoka minden kibontakozásnak és szellemi megvalósulásnak. Continue reading

Légzéstudatosság 3. – A légzés mélysége, vagy felszínessége és annak hatásai

Felszínes, szegényes, helytelen (mellkasi, tüdőcsúcsi) légzés

Az ülő életmódhoz szokott modern ember felszínesen lélegzik, ez azt jelenti, hogy többnyire a tüdő felső részét használja a légzés során. Ezt mellkasi légzésnek nevezzük, amely során a has mozdulatlan, a rekeszizom mozgása minimális, a légzés rövid, szapora és felszínes. A felületes légzés során a rekeszizom dugattyú mozgása nem kielégítő, nem masszírozza a belső szerveket, így a hasüregi szervekben, zsigerekben a vér pangani kezd, a stagnálásból adódóan nagy mennyiségű vér marad ki a keringésből, ami többek közt enerváltságot, lehangoltságot, az életerő csökkenését eredményezi. Continue reading

Légzéstudatosság 2. – Prána (életenergia) és pránajáma (pránaszabályozás)

Prána (energia, életesszencia, kifinomult lélegzet)

A jóga bölcselet szerint minden, ami él pránával áthatott, prána nélkül az élet nem lehetséges. A pránát a lélegzet szállítja, de nem azonos azzal. A pránát a lélegzet szállítja és a figyelem irányítja. Ez a prána a légzés során átjárja lényünket, élteti, táplálja és regenerálja. A pránikus működés áthatja (és mintegy összetartja) lényünk teljes spektrumát, tehát mind fizikai, mind energetikai, mind érzelmi-mentális, mind szellemi működéseinket. Figyelmünk befelé fordítása útján egy folyamatosan növekvő belső térképünk lesz a megtapasztalt energetikai mintázatunkról, ahogyan az belső világunk személyes felfedezése során kitárul. Continue reading

Légzéstudatosság 1. – Lélekzet

Testünk és tudatunk állapotát két dolog határozza meg nagymértékben: gerincünk állapota és légzésünk minősége. Korábban tárgyaltuk a gerinc állapotának fontosságát, jelen fejezetben a légzést tárgyaljuk. Ászana (testhelyzetek) és pránajáma (légzéstechnika) a jóga két fontos lépcsőfoka. A légzésünk minősége meghatározza tudatállapotunk, tudatfolyamunk, tudatunk tartalmainak minőségét.  Ha a légzés felszínes, zavart, izgatott, akkor a tudatunk is ennek megfelelően viselkedik, ha légzésünket rendezzük, és tudatosan végezzük, akkor ennek megfelelően tudatunkban is beállnak a megfelelő változások. A nyugodt, mély légzés, a stresszmentes, kiegyensúlyozott, hosszú, derűs élet titka. Az állatvilágban is azok az állatok élnek a tovább, amelyek a lassabban lélegeznek. Continue reading

Integrál Tai Chi 10 formája (CK10)

A CK10 gyakorlatsor: A „C” a kínai Chien szóra utal – jelentése: első mozdulat, ami az eget szimbolizálja, míg a „K” a Kun szó első betűje – jelentése: utolsó mozdulat és a földet szimbolizálja. A kezdet és a vég között még 8 másik gyakorlat van, melyek a béka, a bivaly, a daru, a sárkány, a főnix, a tigris, a pillangó és a teknős. A Chien vagy Ég az univerzum Yang oldalát képviseli, a Kun vagy Föld pedig a Yint.

itc1Az Integrál Tai Chi 10 formája egy folyamatot mutat: kezdve az Égtől, a Béka, Bivaly, a Daru, a Sárkány, a Főnix, Tigris, Pillangó, Teknős és végül a Föld. A folyamatot két szekcióra vagy irányra oszthatjuk: A felszálló irány indul az Éggel és végződik a Sárkánnyal. A leszálló irány kezdődik a Főnix-szel és végződik a Földdel.

A felszálló iránynál elkezdjük az Ég formát az univerzumban lévő üres űr képével. A béka a forrás legalján, a föld alatt van. A bivaly a sárban ugyan, de már a föld színén él. A daru a dombtetőn. A sárkány az üres űrbe repül, visszatérve az Ég formánál tapasztalt űrbe.

A leszálló iránynál a főnix-szel kezdünk, mely az űrben száll. Majd a tigris jön, aki a hegyekben és erdőkben kóborol. A pillangóhoz a mezők és a síkság társul. A teknős levisz minket az óceán mélyére. Ezután a Föld forma hoz minket a teljes ürességbe a Nem-dualitásba.

 

Continue reading

Testtudatosság 6. – Gyakorlás, erőfeszítés, tudatosítás, változás, fejlődés

Tudatosítás

A testi, érzeti, gondolati tudatosság, az önmagunkra hangolódás képessége, a tudatos jelenlét, az éberség megőrzése kulcsfontosságú minden szellemi úton járás, vagy vallásgyakorlás esetén éppen úgy, ahogyan személyiségfejlődésünk, öngyógyító folyamataink, vagy terápiák esetén is. A fejlődésünknek, a jótékony átalakulásainknak, a képességünknek, hogy változtatni tudunk azon, ami nem tetszik, a képességünknek, hogy életminőségünket pozitív irányba mozdíthassuk alapvető és szükséges feltétele a tudatos jelenlét megtanulása, gyakorlása, állandó fenntartása. A problémák mindig ott jelentkeznek az életünkben, ahol nem vagyunk tudatosak, tudatosnak lenni afelől, hogy hibázunk vagy helytelenül viselkedünk, már fél siker, az igazi probléma az, ha mindezt úgy csináljuk, hogy nem vagyunk tudatosak felőle. Continue reading

Testtudatosság 5. – Ászanákról (testtartások)

Végrehajtás

A jóga testhelyzetekben a test minden izmát szisztematikusan átnyújtjuk. Az ászanák végzésekor az izmok maximálisan megnyúlnak, ami csak fokozatos és lassú munkával érhető el. Azután ezt a nyújtott állapotot kíméletesen fenntartjuk az izmok megerőltetése nélkül. Minden alkalommal, amikor ily módon használjuk izmainkat, nem csak megnyúlnak, hanem rugalmasabbakká is válnak. Ha az izmokat csak erőltetjük, ez nem fog bekövetkezni. Következésképpen fontos, hogy a testhelyzetek kitartása közben ne rántsuk vagy húzzuk meg hirtelen izmainkat, mivel ez megkeményíti és megrövidíti az izomrostokat.

Ászana végrehajtása közben legyél mozdulatlan, csukd be a szemedet, figyelmedet befelé irányítsd, tudatodat irányítsd a feszülő, nyúló területre, addig végezd a gyakorlást, amíg érzed a nyújtást, ami kellemetlen lehet, de fájdalom még nem jelentkezik. Ha elkalandozik a figyelmed, engedd meg neki, majd tudatosítsd, hogy elkalandozott, és térítsd vissza a feladathoz. Legyél türelmes a figyelmeddel, ne bosszantson, hogy elkalandozik. Continue reading

Testtudatosság 4. – Gyakorlás a test-lélek-szellem teljességének tudatában

Miért foglalkozunk a testtel amikor gyakorlunk?

A lélek addig nem ölt testet, vagy nem ad életet a szellemnek, míg meg nem bizonyosodik arról, hogy a majdan lakóhelyéül szolgáló test valóban virul-e. Ügyes eszköz a testem, vagy akadály?
A testnek elég erősnek (vitálisnak, energikusnak, rugalmasnak, lazának) kell lennie, hogy a lélek lakóhelyéül váljon, ami aztán megteremtheti, illetve médiumává válhat a szellemnek. Csak ekkor kezd a test mélyértelműen tanítani, pontosabban ekkor kezdjük megérteni, amit tanít. Ezt nevezem a szellem megtestesítésének. És ekkor kezdődik a test átszellemítése is, ami a másik irányba ható folyamat. De mindkettő a test megfelelő formába hozásában gyökerezik. Tehát mondhatjuk, hogy a test a kulcs. Más szavakkal, az edényt ki kell égetni, hogy be tudja fogadni a lényeget, a földet fel kell szántani, hogy termékennyé váljon. Ebben áll a testtel való munka szakralitása, és a test tényleg templommá válhat.. rajtad múlik.. mindig kéznél van.. egy mester.. Continue reading

Testtudatosság 3. – Test kihatása az energetikára és a tudatra

Test kihatása az energiára

A mély egyenletes légzéssel párosított lassú, fokozatos nyújtás az egyik legjobb módszer a test akadálymentesítésére, ennek következménye az érzékenységünk, érzékelésünk finomodása, ennek következménye az energiaáramlás felszabadulása testünkben.  A depressziódon, vagy az aggodalmaidon nem biztos, hogy tudsz változtatni, de nyújtani biztosan tudsz. A test eszköz, ragadd meg, és látni fogod, hogy test és tudat hogyan  van hatással egymásra!

Az energiának szükséges a szabad és blokkmentes út, hogy áramoljon és átalakuljon. A testben az energia csapdába tud esni az izmokban, amelyek mindig hatással vannak az idegrendszer működésére, mivel a izomfeszültség elfojtja az idegeket, ezeket nevezzük neuromaszkuláris csomóknak, vagy blokkoknak. Másik akadály a merev, rugalmatlan ízületekben rejlik, amelyek szintén kihatással lehetnek az idegrendszerre, gondoljunk csak a merev csigolyákra, amik blokkolják a gerincvelőből kilépő idegnyúlványokat. Continue reading

Testtudatosság 2. – Külső és belső

A jóga rendszerében úgy tartják, hogy a test elszennyeződhet az anyagcsere melléktermékeitől, kémiai vagy más mérgező anyagoktól. E szennyeződések a tudati tisztaság főbb akadályai. A jógában több lényeges tisztító gyakorlat létezik, mely segíti a test természetes tisztító funkcióit a méreganyagok eltávolításában, ilyen tisztító technikákat alkalmaznak az orr, arcüreg, torok, gyomor, vékony-, vastagbél és a tüdő tisztítására.

A modern orvostudomány kevesebb hangsúlyt fektet a test belső ökológiájára, a tisztulásra és a belső folyamatokra irányuló érzékenységre. A külső jelek több figyelmet kapnak, ha egy beteg pl pattanásos vagy kiütéses a hangsúly a külső kezelésen van, ahelyett hogy a szervezet mögöttes zavaraira figyelnénk. Az elnyomott tünetek más formákban újra előbukkannak, például egy elnyomott ekcéma asztma formájában jöhet elő. Continue reading

Testtudatosság 1. – Test, mint eszköz, kapu

A fizikai testhelyzetek fontosak, ám a jóga képzés első fázisához tartoznak, azáltal hogy a gyakorló megtanulja fegyelmezni testét, fizikailag hajlékony, egészséges, és ellazult lesz, így lesz képes kényelmesen követni a jóga lényegi vonatkozásait, a tudati munkát, a befelé fordulást. Ez azonban nemcsak fizikai felkészülés, hiszen egyfelől a fegyelem, a tudatosság és uralom kiterjesztése a testre modellül szolgál a későbbi munkához, más szinteken. Másfelől pedig a test-elme, test-tudat, vagy test-lélek dualitás nem két fél, nem két külön álló létező, hanem egyazon létezőnek, entitásnak a két arca, vagy az érem két oldala, tehát egyiken keresztül a másik megragadható, befolyásolható, alakítható és ugyanígy fordítva is. Continue reading

A fordított testhelyzet hatásai – egy kis anatómia

A fordított testhelyzetű ászanák szerepe igen jelentős a jógagyakorlók életében. Életünk során a testhelyzeteink 99 százalékában a fejünk feljebb helyezkedik el, mint a szívünk (állás, ülés), vagy esetleg egy vonalban (fekvés). Ezen ászanák azok, amelyek kivitelezése során ez megváltozik, és ezáltal számos kedvező élettani hatást fejtenek ki. A test bonyolult szervrendszerek összessége, melyek működését röviden áttekintve megvizsgálom, hogy ezen ászanacsoport hogyan hat kedvezően rájuk. Continue reading

A csodálatos fascia

Amikor reggel kikászálódunk az ágyból és egy jó nagyot nyújtózunk, nem csak az izmainkat nyújtjuk, hanem a titokzatos, sokszor érdemtelenül mellőzött ún. fasciát, vagy izompólyát is. A fascia tulajdonképpen maga a kötőszövet, amely hidat képez a test funkcionális egységei között. Minden szövetet, szervet, izmot behálóz, összeköt, formál, támaszt ad és összetart. Belső kapcsolatot teremt a koponyától a talpig szinte a test minden részével. Megadja az izmok, szervek, csontok, az agy és az idegrendszer tartását, elrendezését, körülveszi a testben lévő folyadékot. Continue reading

Ősz, fém elem, tüdő, vastagbél

Alapvetően az őszi jelenségek jellemzőek a fém elemre, úgy mint a fejlődés Lassulása, nedvesség visszahúzódása, az elmúlás előtti koncentrálódás, sűrítés, az élet szűkülő keretek közé szorulása. Mivel a Természet nyugalomba vonul, nekünk is figyelnünk kell arra, hogy ne hajszoljuk túl magunkat. A „mindent azonnal megcsinálok” időszaka, vagyis a nyár már véget ért. Ilyenkor annak van itt az ideje, hogy visszahúzódjunk, csak a legszükségesebb esetekben cselekedjünk és beszéljünk, viselkedjünk visszafogottan, tetteinket csendben és higgadtan hajtsuk végre. Continue reading